A Bizottság ugyan leállítja a pofozógépet, de miheztartás végett nem viszi ki, hanem ott hagyja a szobában.

 A nap ábrája: a költségvetési hiány alakulása régiós összehasonlításban, az Európai Bizottság tegnap kiadott előrejelzésből:

Forrás: az Európai Bizottság nov. 7.-én publikált előrejelzése

A 2014-es magyar hiány-növekedés okai a Bizottság szerint: a 2013-ról elhalasztott pedagógus-bérrendezés és a növekvő kamatkiadások.  A 2012-es (lényegében) tényszámok a legjobbak a régióban, de ez az előrejelzésekben 2 év alatt megfordul: ezt értelmezhetjük úgy, hogy a Bizottság láthatóan szkeptikus a magyar terveket illetően és nagyobb költekezést feltételez 2014-re (ami egyébként választási év).

Ez valószínűleg azt is jelenti, hogy a Bizottság ugyan leállítja a pofozógépet (a túlzott-deficit eljárást és az ahhoz kapcsolódó szankciót), ezt legalább megúsztuk, de miheztartás végett nem viszi ki, hanem ott hagyja a szobában.

Már 2013-ban is jelentős eltéréseket talált a Bizottság a magyar kormány előrejelzéséhez képest, amelyet szerintük az kompenzál, hogy a teljes, 2013-ra tervezett rendkívüli költségvetési tartalékot (a GDP 1,75%-a) elköltik a csúszások befoltozására.

Forrás: az Európai Bizottság nov. 7.-én publikált előrejelzése

Így a Bizottság által előrejelzett hiány 2,9% 2013-ban, amely tehát a bűvösnek tekintett 3% alatt marad, és nincs messze a hivatalos, 2,7%-os céltól.

A 2013-as elcsúszás okai:

• Lassabb növekedés (0,25%-os GDP-növekedés, szemben a kormány 1%-os előrejelzésével).
•  Az adóbeszedés hatékonyságának növelése jóval kevesebbet hoz (a GDP 0,5%-a helyett 0,1%-ot)
• A finanszírozás terhek nem csökkennek a kormány várta mértékben, mert bizonytalan az IMF-megállapodás
• A költségvetési megtakarítások kisebbek lehetnek a vártnál (gyógyszerkassza, a közlekedési és oktatási szektorban)
• Az MNB 2012-es veszteségének kompenzálásával nem számol a kormány terve  

A Bizottság több kockázatot azonosít, melyek a 2013-as deficitet fel- és le is mozgathatják. Kisebb deficit irányába ható kockázat, hogy az önkormányzatok hitelfelvételét beszűkítették, illetve a gazdaság esetleges fehéredése. Nagyobb deficithez vezethet a nagyobb kamatköltség, a telekom-adót esetleg elkaszáló európai bírósági ítélet vagy a vártnál nagyobb jegybanki veszteség.

A Bizottság tehát úgy látja, hogy idén és jövőre tartható a 3% alatti hiány a tartalékok felhasználásval, de a hiány középtávú fenntarthatóságával kapcsolatban szkeptikus.