Vagy legalábbis könnyebb őket átverni a legtöbb európainál? Egy kamu áramár-csökkentő készüléket kínáló oldal adatait hasonlítottuk össze. Melyik országban mennyit kérnek ugyanazért a „csodakészülékért”?

Az utóbbi pár héten sokak Facebook-fiókjában landolt egy hirdetés: ha megveszed az amerikai csodakészüléket és bedugod a konnektorba, akár 75%-kal csökkentheted áramfogyasztásodat. Többek közt az Energia Gorilla is óva intett tőle Facebook-oldalán, majd a hvg.hu csapott le a részletekre. A készülék a leírás szerint azzal spórol, hogy „kiszűri az áramingadozást” a hálózatból.

Így néz ki a reklám Forrás: energysaver-pro.com

Persze az egész egy oltári átverés, igazából sok szóra sem lenne érdemes, persze azon kívül, hogy senki ne dőljön be neki. De…

Ön hatalmas összeget örökölt: avagy az átverések üzleti modellje

Ha nem is magában a kütyüben, de abban azért mégis van valami érdekes, hogy az oldal nem csak egy gagyi magyar átverés, hanem az EU legtöbb országában működő oldal, Görögországtól Nagy-Britanniáig.

És a magyar bemutatkozó szöveg sem egyszerű Google-fordítás, azt valószínűleg magyar anyanyelvű is látta. Meg Facebook-hirdetésre is elég sokat költöttek (legalábbis nekem például naponta megjelenik a reklám – lehet, hogy csak engem tartanak bepalizhatónak?!).

Az átverés pontos „üzleti modelljét” nem ismerjük, de biztos, hogy pénzt akarnak keresni vele. Egy berendezést a magyar oldalon „csak” 18 ezer forintért reklámoznak. (A kütyü költsége valószínűleg nagyjából nulla, a házhozszállítás valószínűleg többe kerül.)

Így ahhoz, hogy az egész „vállalkozás” megérje, nem 1-2 teljesen agyatlan és hiszékeny embert kell bepalizni (mint a klasszikus nigériai levél-átveréseknél). Hanem legalább több százat Európa-szerte. Ehhez pedig fontos paraméter, hogy mennyit kérnek a kütyüért: ha túl magasra lövik az árat, túl kevés „halat” fognának…

Lássuk, hol mennyit kérnek a csodakészülékért

Észrevettük azt is, hogy nem ugyanannyit kérnek a készülékért az egyes országokban. Összegyűjtöttük tehát az adatokat: vajon kitől mennyit lehet elkérni egy ilyen kütyüért? Az eredmények minket is megleptek…

De az eredmények előtt még nézzük meg röviden, hogy mi okozhatja az árkülönbségeket. Valószínűleg azokban az országokban lehet többet elkérni, ahol 1) magasabbak a fizetések, 2) drágább az áram, ezért többet ér a vélt „megtakarítás”, 3) hiszékenyebbnek gondolják az embereket. (Persze a különböző ár az eltérő költségekből is adódhat, de nem valószínű, hogy egy kamu-berendezés költsége nagyon különbözzön országonként…)

A fenti ábra mutatja, hol mennyibe kerül a kütyü. Az árak elég széles intervallumban mozognak. A legolcsóbb Bulgária, ahol átszámolva 10 ezer forintért adják, míg Nagy-Britanniában 20 ezret is elkérnek érte.

A lenti ábrán a vízszintes tengelyen ábrázoltuk a kütyü árát, a függőleges tengelyen pedig a havi nettó átlagjövedelmet. Némi, nagyon halovány összefüggés látszik is a jövedelmek és a kütyü ára között: ahol magasabb a jövedelem, többet kérnek érte. (Nagyon hasonló jött ki, ha a kütyü ára és az áramár közötti összefüggést vizsgáljuk, lásd a poszt végén).

Hol mennyibe kerül a kütyü, az átlagjövedelemhez képest. Forrás: energysaver-pro.com, Eurostat

Magyarországon kiugróan drágán mérik az átverést

Magyarország az ábrákon – Nagy-Britanniához hasonlóan – külön kategória. Azzal a különbséggel, hogy a briteknél persze jó magas az átlagjövedelem is, tehát „ahhoz képest” nem is olyan sok a 20 ezer forint. De a magyarországi 18 ezer forint mindenképp horribilis. (Jó, jó, tudjuk, a 10 ezer is horribilis érte, minthogy az egész nem ér semmit. A bérekhez képest amúgy még Romániában és Bulgáriában is magas a készülék ára.)

Vajon miért drágább nálunk? Kézenfekvő a feltételezés: vajon a magyarokat könnyebben átverhetőnek tartják? Netán a „rezsicsökkentési láz” miatt adnának ki erre többet a magyarok? Sajnos nem fogjuk megtudni soha: az átverés kiagyalóit hiába is keresnénk, valószínűleg pár hét-hónap múlva már a site sem lesz elérhető…

Csak remélni tudjuk, hogy nem a magyarokat tartják tényleg ennyire hiszékenynek, hanem mondjuk valamilyen hiba csúszott az átverők árgépébe. És azt is, hogy senkit nem sikerül átverni a csodálatos „rezsicsökkentő” kütyü ígéretével, sem Magyarországon, sem máshol.

(Köszönöm Kristijan Rukavina segítségét az adatok összegyűjtésében).

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!

A másik ábra: a kütyü ára és a lakossági áram ára. (Nem véletlenül hasonlít a fenti ábrához: az áramárak általában ott magasabbak, ahol magasabb a jövedelem).

Hol mennyibe kerül a kütyü, a lakossági áramárhoz képest. Forrás: energysaver-pro.com, Eurostat