A magyarok után nemsokára a horvátok és az oroszok is vízummentesen utazhatnak? – a jövedelmek alapján jó esély van rá. De arra is van példa, hogy egy leszakadó ország elveszíti vízummentességét. Elemzésünk azt mutatja, hogy elsősorban gazdasági szempontok alapján dől el, ki kaphat vízummentességet az USA-ban és az EU-ban.

Kép: foxnews.com

A gazdag országok polgárai általában szabadon utazhatnak egymás államai között. Ezt foglaltuk össze az alábbi ábrán, amely az USA vízumpolitikáját mutatja az egy főre eső jövedelem függvényében.

Az Egyesült Államok logikája elég egyértelműnek tűnik: amint egy ország eléri a nagyjából 19 ezer dolláros egy főre jutó GDP szintet vásárlóerő-paritáson (vagyis az USA szintjének 40%-át), megkapja a vízummentességet. (Ezt technikailag „visa waivernek”, azaz vízumkötelesség alóli felmentésnek nevezik: továbbra is online kell kérni a vízumot, de a kérelmet az esetek többségében automatikusan elfogadják.)

Kivételt képeznek ez alól azok az országok, amelyeket az olaj vagy a gáz tett gazdaggá. Katar a világ leggazdagabb országa az egy főre eső jövedelem szempontjából, de polgárainak továbbra is kérelmezniük kell az USA vízumot. Ugyanez igaz például Szaúd-Arábiára vagy Kuvaitra is. A szigorúság hátterében a nagy társadalmi egyenlőtlenségek vagy az iszlamista szélsőségektől való félelem lehet. Az USA pár további kivételtől eltekintve tartja magát a fenti hüvelykujj-szabályhoz.

Magyarországra is tökéletesen működött a szabály: a magyar állampolgárok 2008 óta utazhatnak vízummentesen Amerikába, és az egy főre jutó GDP 2008-ban érte el először az USA szintjének a 40%-át (IMF adat, vásárlóerőparitáson számolva).

AZ USA vízumpolitikája egy ábrán: A gazdag országok megkapják a vízummentességet, pár kivételtől eltekintve (pl. olajállamok)

Forrás: IMF, Wikipedia, Világbank. A minta kihagyja azokat az országokat, ahol az olaj-járadék meghaladja a GDP 10%át

Persze a valóságban elvileg attól függ a vízummentes státusz, hogy hány igénylőt utasítanak vissza és hányan maradnak tovább, mint ameddig a vízumuk szól, mégis, a jövedelmen alapuló hüvelykujjszabály jól megmagyarázza a vízummentességi státuszt.

A schengeni vízumpolitika ennél valamivel bonyolultabb. Hasonlóan az USA-hoz, vízummentességet ad más gazdag országoknak (itt a küszöb talán kicsit alacsonyabban van, már 18 ezer dolláros egy főre jutó GDP-vel meg lehet kapni), de megadja egyes korábbi gyarmatainak is (például Latin-Amerika nagy részének), illetve olyan európai országoknak, amelyek valamilyen társulási szerződést kötöttek az EU-val (Albániának például). Sokszor mézesmadzagként is használják a társulási szerződések megkötéséhez, ahogy ezt nemrég Ukrajna esetében is láthattuk.

A következő: Oroszország?

Ha valóban a relatív jövedelemkülönbségek magyarázzák a vízummentességet, akkor ez alapján a horvátok már készülhetnek is. És valóban, Horvátország hivatalosan is jelölt („road map candidate”) az USA vízummentességére. A két következő ország pedig Argentína és Uruguay lehetnek (mind a három ország már rendelkezik mentességgel a schengeni térségbe).

Ennél azonban nagyobb horderejű lehet (a lakosság méretéből adódóan), ha a soron következő ország is megkapja az EU-ban a vízummentességet: Oroszország. Az orosz GDP elérte a német szint 46%-át, tehát már egy kicsit „késésben” is van jövedelem alapján. Szó is volt arról, hogy a vízummentességről szóló tárgyalások megindulhatnak már 2014 elején – azonban ez egy politikai döntés is, amely szorosan összefügg az ukrajnai helyzettel, a melegek jogaival és még sok, a témában gyakran ismételt kérdéssel.

Oroszországnak arra is megvan az esélye, hogy az USA-val is vízummentességi megállapodást kössön még 2020 előtt, hiszen az IMF előrejelzése szerint 2018-ra eléri az USA GDP-jének 37%-át (bár lehet, hogy ez optimista előrejelzésnek bizonyul, ha az olajárak elkezdenének esni).

Szerintem jó ötlet lenne vízummentességet adni Oroszországnak. Semmi sem csökkenti jobban az egymással szembeni előítéleteket, mint amikor az orosz középosztály elkezd az EU-ba és az USA-ba utazgatni, és fordítva. A nagyon gazdag oroszok már úgyis nehézségek nélkül utaznak (és költekeznek) Nyugaton. Az persze egyértelműnek tűnik, hogy az EU és feltehetőleg az USA is szeretne politikai engedményeket elérni a vízummentességért cserébe, ami lelassíthatja a folyamatot.

Egy másik érdekes lehetőség Mexikó vízummentessége lenne az USA felé. Politikailag ez persze szintén bonyolult kérdés, azonban ha Mexikó fenn tudja tartani jelenlegi növekedési ütemét, és képes megfékezni a kábítószer-kartellekhez kapcsolódó erőszakot, 2020 körül már komolyan szóba jöhet. Valójában már a közelmúltbeli gazdasági válság óta jelentősen enyhült az USA-ba irányuló bevándorlási nyomás.

Törökország is aránylag hamar megkaphatja a vízummentességet az EU-ba (minden bizonnyal sokkal előbb mint Mexikó az USA-ba), hiszen az erről szóló tárgyalások már meg is kezdődtek. A török egy főre jutó GDP a német 39%-a, relatíve közel ahhoz a szinthez ahol az országok meg szokták kapni a schengeni mentességet. A jelenlegi politikai és gazdasági problémák ugyan lassíthatják a folyamatot, de valószínűleg nem akasztják meg végleg, ha a gazdasági növekedési sztori folytatódik.

Szabad utazás a kínaiaknak 2020-ra?

A nagy kérdés persze az olyan óriási országok helyzete, mint mondjuk Kína és India. Ha Kína a jövőben képes lesz átlag évi 6%-os ütemben növekedni, a 2020-as évekre elérheti az EU-s vízummentességi határt, nem sokkal később pedig az Egyesült Államokét is. Ez a nyaktörő növekedés persze túl optimistának tűnik, de a 2030-as évekre valóban összejöhet.

Ha India fenn tudja tartani évi 7%-os növekedését, a 2030-as évekre ők is elérhetik a vízummentességi küszöböt – persze ez az időpont is azért optimistának tűnik. Ezen országok óriási méretei miatt a gazdag országok biztosra akarnak majd menni, nehogy tömeges mértékű bevándorlás induljon meg a mentesség megadása után.

Már nem is olyan szegények: a relatív jövedelmek a mágikus 40% fölé kerülnek

Forrás: IMF

Persze a vízummentesség csak a legutolsó lépés az utazási korlátozások leépítésénél. A vízumok általában már a teljes mentesség megadása előtt sokkal egyszerűbben megszerezhetőkké válnak. A kínai állampolgárokra vonatkozó korlátozásoknál már lehet is látni ezt a trendet: a kínai vásárlókért egyfajta nemzetközi verseny is kezd beindulni.

Amikor a Világ gazdaggá válik…

Lehet persze, hogy nem (csak) a jövedelem relatív, hanem abszolút szintje (is) számít a szabad utazás lehetőségének odaítélésekor. A lenti ábra azt mutatja, hogy várhatóan a világ lakosságának hány százaléka fog gazdag országban élni a jövőben. Gazdag országnak itt azt az országot nevezzük, ahol az egy főre jutó jövedelem magasabb 13 ezer dollárnál (ez körülbelül a Világbank küszöbértéke magas jövedelmű országokra). Még a mi viszonylag pesszimista növekedési előrejelzéseink alapján is elérheti Kína ezt a szintet 2020 körül, India pedig 2030 körül. A világ máshogy fog kinézni, ha a népesség túlnyomó része gazdag országban lakik majd, és persze a szabadabb utazás csak az egyik pozitív hozadéka ennek…

Már nem is olyan szegények II. : a világ fokozatosan magas jövedelművé válhat

Forrás: IMF és saját előrejelzések

… a Paradicsomból persze ki is lehet űzetni…

Ez mind nagyon örvendetesnek hangzik, de persze minden azon a feltételezésen múlik, hogy a szegényebb országok képesek lesznek folytatni felzárkózásukat a jövőben. Ez a feltétel valószínűleg teljesülni fog a fejlődő országokra általában, azonban nincs semmilyen garancia az egyes esetekre. Rossz gazdasági döntések hosszútávon csökkenő relatív jövedelmet fognak eredményezni, és persze a vízummentesség sem örökre szóló garancia.

Argentína a 2002-es csődje előtt rendelkezett USA vízummentességgel, amit akkor elvesztettek. Nagy kérdés, hogy ha újra megkapják a vízummentességet, mennyi ideig képesek megtartani ezt a kivételezett helyzetet, hiszen megint egy gazdasági válság közepén találták magukat. Az emberek szabad mozgása még Európában is okoz súrlódásokat - további jövedelem-konvergencia nélkül a jelenlegi status quo nem biztos, hogy sokáig kitart. A szabad mozgás általában csak azoknak szabad, akik amúgy sem szeretnének nagy számban mozogni…

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

 

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!