Mi jön az olaj után? Még több olaj.

Már megint az olaj van az Economist címlapján. Na ja, 50 dollár alatt az olajár, épp itt volt az ideje. Feltettük egy ábrára az olajárat, és hogy mikor mit mondtak a címlapjukon az olajról.

Másfél éve már írtam egy rövid posztot az Economist-címlapokról (Mi jön az olaj után? Az olaj), ahogy megmutatják az egész fel-le olajár-ciklust. Akkor úgy fejeztem be, hogy "a tendencia alapján csak pár évet kell várni a következőre. Izgatottan várjuk...".

Tovább nem kell várni, megint az olaj és az olajár van az Economist címlapon. Hogy miért esett az olajár (egyszerre sok lett az olaj), többször írtunk részletesebben, lásd: Zuhanó hordók: kiborult az olajbili.

Most csináltam egy ábrát, ami az utóbbi 15 év sztoriját (sztorijait) megmutatja, ahogy az olajár változott.

economist_hun.png Adatok: EIA.

Az összkép (mármint hogy mennyire találták el a dolgokat) elég vegyes: 1999-ben azt írták, olajba fullad a világ, 2003-ban, hogy vége az olajkorszaknak. Erre nem utána jött a hatalmas drágulás 2008-ig, mert megugrott a kereslet, a kínálat meg nem tudott felzárkózni? De az utóbbi időben azért úgy tűnik, óvatosabbak, és javul a tendenciájuk. (Ha csak a címlapot nézzük) a 2008-as csúcsot például, úgy néz ki, eltalálták.

A mostani Economist fő üzenete, hogy a csökkenő olajár remek alkalmat ad arra, hogy visszavágják a támogatást, ott ahol szubvencionálják az olajtermékek árát, (illetve adót emeljenek a fejlett világban, elsősorban az USA-ban, ahol alig pár forintnak megfelelő a literenkénti jövedéki adó, míg Európában ez 100 forint feletti tétel). Amivel teljesen egyetértek.

Persze ez az üzenet sem újdonság. Vicces visszaolvasni, hogy, mit mondtak korábban. Elárulom. Ugyanezt:

A kormányoknak fel kéne gyorsítaniuk az alkalmazkodást. A világ népességének felét védik az árral szemben szubvenciók, amik perverz módon növelték a keresletet és a jómódúakat segítették leginkább. – RecOil (Rekord olajár), 2008.

Itt az ideje, hogy a kormányok eltöröljék az árszabályozást és szubvenciókat, hogy a piaci ár szignálja elérje a fogyasztókat. – The Oiloholics (Az olajfüggők), 2005.

A kereslet visszafogásának és az innováció elősegítésének legjobb módja, ha az olajfogyasztás "externális hatásai" [...] mostantól valóban befolyásolják a szakpolitikát. Ennek a legjobb módja, ha fokozatosan nő a benzin adója – The end of the oil age (Az olajkorszak vége), 2003.

Nincs jobb alkalom az adók (hálátlan de szükséges) növelésére, mint amikor alacsony az olajár... – Drowning in oil, 1999.

És, hogy az 1999-es "melléfogásukat" is kicsit megvédjem, (amikor olajba fulladásról írtak az olajsokk előtt pár évvel), az akkori  Economist vezércikk így fejezi be:

Mindenesetre, üdvözöljük a normalitás visszatérését az olaj piacán, és az OPEC befolyásának végét. De ahogy az olaj hiánya tűnt az élet természetes velejárójának az 1970-es években, a mostani bőség is túl könnyen magától értetődővé válhat. A normalitás kitarthat egy ideig; de nem bölcs dolog azt feltételezni, hogy örökre így maradjon.

Kicsit deja vu?;)

[Update:] Drucker György kommentje a Facebook oldalunkon: "Aha. Szóval a kőkorszaknak nem azért lett vége, mert elfogyott a kő, viszont az olajkorszaknak azért nem lesz vége, mert nem fogy el az olaj ... :)"

A válasz pedig: :) Jogos kérdés. (Inkább az Economist címlapjaira reagált a cím, akik már 2003-ban is az olajkorszak végéről írtak). Amúgy időtáv kérdése. Hosszabb távon valóban, az olajkorszaknak sem azért lesz vége (de LESZ), mert elfogy az olaj. Lásd még, amit korábban írtunk erről: Hogyan ér véget az olajkorszak?

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

 

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr107095243

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) Euro (4) euro (3) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Iran (4) Irán (7) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) Koronavírus (6) koronavírus (4) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása