Láthatatlan plafon a relatív GDP felett: felzárkózik valaha Magyarország?

A plafont valószínűleg a jó oktatással és intézményekkel lehetne áttörni.

grafplakat3.jpg

Léteznek nagyon hosszú GDP adatok, amelyek visszamennek még Magyarország esetében is a 19. századig. A 70-es, 80-as évektől pedig már több adatsor is van. Ezekből kiszámolható, hogy az egy főre jutó GDP mekkora volt Magyarországon a leggazdagabb országokhoz képest. Persze a GDP számítások mindig bizonytalanok, főleg ilyen hosszú távra visszatekintve. Meg persze a nem piacgazdaságokban még inkább bizonytalanok, mint mondjuk a 80-as években Magyarországon. De ezzel együtt is van valamekkora információ tartalmuk a számoknak, csak tudni kell, hogy inkább körülbelüli értéknek tekinthetők.

Referenciaként a kontinentális Európa mindenkori leggazdagabb országát vettük, ez általában Belgium, Dánia vagy Hollandia volt. Ezt egy Magyarország számára jobb összehasonlítási alapnak tekintettem, mint a korábban világbirodalommal rendelkező Egyesült Királyságot vagy a nagy természeti erőforrásokkal bíró USA-t, de a lényegen nem változtat. Az eredmény alább látható:

picture1_2.png

Forrás: Maddison, IMF, Penn World Tables, saját számítások.

Úgy tűnik, hogy a múltban Magyarország mindig nagyjából 50%-ig jutott a leggazdagabb kontentális európai országokhoz képest egy-egy hosszabb konvergálós időszak végére. Ma az IMF és a Világbank vásárlóerő paritáson számolt adatai alapján megint csak 50% körül vagyunk, kérdés, hogy sikerül-e most áttörni ezt a plafont. A kérdés persze sokakat foglalkoztat ma, de ezt nyilván csak jópár év elteltével tudjuk meg.

 

grafplakat2.jpg

A láthatatlan plafon mindig csak utólag tűnik fel...Forrás: Széchenyi Könyvtár

Eddig egyébként a történelemben nem sok olyan ország volt, amely relatív szegénységből indult, és valamennyire sikeresen felzárkózott. Vegyük a fentebb definiált relatív GDP-t. Ez alapján csak az alábbi országok azok, amelyek 50%-or relatív GDP szint alól indultak, és ma már 70%, vagy afelett vannak:

Ország

2015 ös relatív egy főre jutó GDP (Hollandiához képest)

Az az év, amikor az ország átlépte az 50%-or relatív GDP-t

Szingapúr

176%

1978

Norvégia

140%

1891

Hong Kong

117%

1973

USA

115%

1805

Írország

106%

1974

Tajvan

99%

1991

Ausztrália

99%

1835

Svédország

98%

1893

Németország

97%

1825

Kanada

95%

1825

Finnország

85%

1933

Japán

79%

1963

Dél-Korea

76%

2001

Új-Zéland

75%

1855

Olaszország

74%

1952

Spanyolország

72%

1971

Málta

71%

1989

Forrás: Maddison, IMF, saját számítások. Néhány évszám interpoláción alapuló becslés

A felsorolásból kihagytam az olajállamokat (ahol az olajtermelés a GDP 10%-a felett van), és így van 17 eset – Norvégia felzárkózása még az olaj-boom előtt történt. Izrael a határon van 69%-kal. Ebből a 17 sikertörténetből sok úgy következett be, hogy gazdag országok intézményeit nagyjából átvették a volt gyarmatok (USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, valamennyire Málta).

A valamennyire is teljes konvergencia tehát a múltban nem volt gyakori, mintahogy az sem, hogy az országok relatív GDP-je pont 50% körül legyen. Ugyanakkor most egy sor érdekes ország van ebben a helyzetben: Romániát, Horvátországot és Bulgáriát kivéve minden volt szocialista EU országban magasabb az egy főre jutó GDP, mint Magyarországon, és így a relatív GDP-jük már 50% fölé került. Hasonló szinten van Oroszország, Kazahsztán és Malájzia is, de mindhárom esetben az olajnak nagy szerepe volt a GDP növekedésében. Törökország is már 40% felett van.

Hanyatlás és melankólia

A 70% körüli relatív szintről vissza is lehet esni persze. Argentína, Chile és Uruguay relatív egy főre jutó GDP-e valaha volt 70% felett is, majd a 80-as évekre mindegyik 50% alá esett (most Chile talán éppen e fölé a határ fölé kerül ismét, több évtizedes piacbarát politikát követően).

Olaszország és Spanyolország a fenti definíció alapján éppen csak beférnek a konvergált országok közé, és a strukturális problémáikat ismerve nem lenne meglepő, ha a következő 10 évben ezek az országok is lecsúsznának. Cipruson, Görögországban és Portugáliában ez a lecsúszás 50% körülre már bekövetkezett a válság során, és ez utóbbi ország a 70% os relatív szintet nem is érte el soha. Az EU tagság – integráltság a gazdagabb szomszédokkal, intézményi keretek valamelyest garantálása – valószínűleg segít. A lecsúszás, eddig legalábbis, nem latin-amerikai mértékű és jellegű Dél-Európában. De az világosan látszik, hogy az EU tagság megfelelő egyéb tényezők nélkül, önmagában nem garancia a konvergenciára.

A fenti táblázatban a maradék országok (tehát a „maguktól” konvergált, nem billegő esetek) jó részében az oktatás rendkívül magas szintű és erre a múltban is nagy hangsúlyt fektettek. A 2012-es PISA teszt matek rangsora úgy kezdődik, hogy Szingapúr, Hong Kong, Tajvan, Dél-Korea, Japán... Én nem feltétlenül költöttek ezek az országok kormányai sokkal többet a GDP arányában oktatásra, mint Magyarország, de a minőség valahogy mégis jobb lett – és a GDP növekedésével a százalékokat tipikusan nem vágták vissza, ami növekvő abszolut költekezést jelentett.

A jómódú országokban drága a munkaerő és jók az intézmények

A felzárkózásra persze nincs tuti recept, részben azért, mert olyan kevés eset következett be. Jó esély van ugyanakkor arra, hogy a viszonylag jó minőségű és széles körű oktatás legalábbis szükséges feltétele a közepes jövedelmi szintből való kitörésnek. Egy ideig működhet az olcsó, nem túl képzett munkaerőre épülő növekedési modell, de a magas életszinvonal eléréséhez az kell, hogy a munkaerő drága legyen, de mégis megérje alkalmazni.

Az oktatáshoz valószínűleg jó „intézményeknek”, piacbarát gazdaságpolitikának kell párosulnia, és ez utóbbiakban is inkább a lecsúszás felé halad Magyarország.

Ami pedig az oktatást illeti, Magyarország a PISA tesztben valamivel Olaszország és Spanyolország alatt teljesít. Ha ez nem javul, akkor jó eséllyel a relatív GDP-ben a 70% körüli eredmény a maximum, de valószínűbb, hogy még az sem elérhető. A munkaképes korú lakosság ugyanis csökken (gyorsabban, mint az egész lakosság), és a csökkenés üteme gyorsulni fog 2020-ig, amikorra kb. évi 1%-os lesz – nulla nettó vándorlást feltételezve. Nem lenne nagyon meglepő, ha a láthatatlan plafon megint életbe lépne, és a relatív GDP visszapattanna az 50% körüli szintről.

 

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

 

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr307375478

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) Euro (4) euro (3) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Iran (4) Irán (7) Japan (3) Japán (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) Koronavírus (6) koronavírus (4) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása