A német és francia havi adatokból az látszik, hogy a 2017-es csökkenő tendencia után 2018-ban megtorpant az új személyautó eladásokban a dízelek arányának csökkenése.

A német piacon a 2017 januári 45%-ról 2018 márciusra 31%-ra csökkent a dízelek aránya, azóta azonban ezen a szinten stabilizálódott, júliusban még nőtt is 1%-ponttal. Az adatokból az is szépen kirajzolódik, hogy amit a dízelpiac elveszített, azt nagyrészt a benzines piac nyerte meg, a két üzemanyagtípus részarányát mutató görbék egymásnak szinte tükörképei.

Nagyon hasonló a francia helyzet is, annyi különbséggel, hogy ott 2017 még eseménytelenül telt ebből a szempontból, stabil 47%-ot hoztak a dízelek, majd 2018-ban lejjebb ugrott az arány 40%-ra, és nagyjából ezt tartja azóta is.

Forrás: www.kba.de, http://ccfa.fr/

A 2015-ös dízelbotrány összességében 2017-től éreztette a hatását, sokan elfordultak a dízel technológiától, de maradt egy jelentős vásárlói kör, akik továbbra is kitartanak mellette. Az egyes belvárosi utcákból való kitiltás lehetősége meglátszódott a használt dízelek árcsökkenésében is, ami az új autó vásárlók döntéseit is befolyásolhatja a várható értékvesztésen keresztül. A nagyobb értékvesztés ellenére vannak, akiknek továbbra is a dízel autó a megfelelő választás, vagy azért, mert sokat használják az autót, ezért fontos az alacsonyabb fogyasztás, esetleg a jövedéki adó jobban kedvez a dízelnek (Franciaországban a benzin jövedéki adója 22,5%-kal magasabb, mint a dízelé, míg Németországban a különbség 39%; lásd ACEA), vagy a nyomatékosabb motor az, ami miatt ezt választják.

A sima hibridek aránya (mint amilyen pl. a Toyota Prius) mindkét országban 3-4% közé kúszott, de ezeket az autókat alapvetően olyan benzinesnek tekinthetjük, amelyeknek kedvezőbb a fogyasztása a normál benzinesekhez képest, úgyhogy ezeket akár hozzá is adhatjuk a benzinesekhez. Ez megerősíti azt a következtetést, hogy a „dízelizáció” korszakát mostanában a „benzinizáció” váltotta fel. Igaz, számíthatunk rá, hogy ez egy átmeneti jelenség, amíg az elektromos technológia és infrastruktúra felfejlődik oda, ahol már tömegigényeket is ki tud elégíteni.

Mindesetre a dízel és a benzines autók párharcába a villanyautók egyelőre kevéssé szólnak bele. A tölthető hibrideket (Plug-in hybrid electric vehicle, PHEV) nyugodtan tekinthetjük elektromosnak, hiszen többnyire képesek megtenni legalább 30 kilométert tisztán elektromos üzemmódban, ami városi, elővárosi használatban teljesen kiválthatja a benzin égetését. Így a tölthető elektromos autók (PHEV+BEV, Battery electric vehicle) együttes aránya az új autók piacán 1,8% volt júliusban Németországban, 1,6% Franciaországban. Ezek alacsony értékek, ráadásul mindkét esetben láttunk már ennél magasabb arányokat tavaly év végén és ez év elején, vagyis a térnyerésük messze nem töretlen. (Globálisan más a helyzet, mert Kínában, az Egyesült Államokban, valamint egyes európai országokban, mint amilyen pl. Norvégia, Dánia, az elektromos autók részesedése az eladásokban folyamatosan nő.)

Forrás: www.kba.de, http://ccfa.fr/

Ha időben visszamegyünk 2000-ig, akkor jól látszik, hogy a dízelek térvesztése nem újkeletű dolog, hiszen valamikor 2011 körül érték el csúcsarányukat, de a dízelbotrány egyes országokban felgyorsította a már korábban megkezdődött térvesztésüket. A nagy európai piacokon mindenütt hasonló képet mutatnak a számok, de a szintekben vannak lényeges különbségek. Franciaországban volt olyan év, amikor a dízelek aránya 77,3% volt (2008-ban), onnan csökkent 39%-ra idén júliusban. Ehhez a képest a német piacon tapasztalt csökkenés eltörpül, ott 48,2%-ról csökent 31,2%-ra idén júniusban. Érdekes ugyanakkor, hogy Olaszországban semmit nem érzékelünk mindebből, ott a dízelarány kitartóan 50-55% körül ingadozik.

A mi régiónkban is hasonló ívet jártak be a számok, egyedül Horvátország lóg ki a sorból, ahol a dízelarány 2016-ban francia magasságokba emelkedett (frissebb adatot új autókról nem találtam; 2017-ben a használtautó import 87%-a dízel volt. Horvátországban a benzin jövedéki adója 26%-kal nagyobb, mint a dízelé; Magyarországon a különbség csak 8,7%). A dízelarány esése különösen meredek volt itthon, az 57%-os csúcsról 23,4%-ra csökkent az idei második negyedévben. Igaz ugyan, hogy az új dízelautók darabszáma csak 5%-kal csökkent 2017 második negyedévéhez képest, de csak azért ilyen kismértékű az esés, mert a teljes újautópiac közben 28%-kal bővült, a benzinesek darabszáma pl. 43%-kal nőtt. A dízelek részesedése egy év alatt 8%-pontot zuhant. Ami a darabszámot illeti, a dízel eladások itthon 486 darabbal csökkentek (Q2 2018/2017), miközben hibridből 436-tal, míg tölthető elektromosból 261-gyel többet vásároltunk.

Forrás: Eurostat, ACEA