A megújuló energia előállításához szükséges eszközök, technológiák természeti erőforrás igénye ugyanúgy jelentős, mint a jelenlegi fosszilis energiatermelésé. Nem beszélünk róla, de Oroszország nemcsak a világ egyik legnagyobb fosszilis energiaforrás termelője és exportőre, hanem a fenntartható, zöld technológiákhoz szükséges alapanyagok piacainak is kulcsszereplője. Oroszország elzárása a külvilágtól mindenképpen megdrágítja, de paradox módon, akár le is lassíthatja a zöld átmenetet, különösen Európában.

Az elektromos autók akkumulátorához egyelőre még létfontosságú nikkel az orosz-ukrán háború kitörését követően rövid időre 100 ezer USD/t szintekig is megugrott és a korrekció után is 32 ezer USD/t felett maradt, ami a korábbi évek emelkedő trendje ellenére is több, mint kétszeres átlagárat jelent.

Forrás: IEA (2021)

A piaci félelmek nem voltak alaptalanok. Oroszország a világ harmadik legnagyobb nikkel termelője. De az elektromos autók akkumulátorához szintén létfontosságú kobalt és platina termelők között is a top háromban van a világon. Jellemzően a többi kulcs nyersanyagban is top 10-es. Az is látható, hogy ezeknek a ’zöld’ nyersanyagoknak a termelése még az olaj- és földgáz piacoknál is koncentráltabb.

Európa, hasonlóan a fosszilis energiaforrásokhoz, ezekben a ’zöld’ nyersanyagokban sem gazdag. A jelenlegi fosszilis energiafüggőség megszűnése ezért nem oldja meg az európai gazdaságok importfüggőségét. A nagy váltás inkább abban lesz, hogy míg eddig Oroszország felé volt jelentős a kitettség, a zöldebb világban Európa közvetve vagy közvetlenül, Oroszország mellett Kínától, Kongótól, Dél-Afrikától, Chilétől, Indonéziától és Perutól is függeni fog.

Forrás: IEA (2021)

Ezek a nyersanyagok, hasonlóan a nyersolajhoz nem használhatóak fel közvetlenül, feldolgozásra szorulnak. A finomított termékek esetében pedig Kína gyakorlatilag megkerülhetetlen. Chile és Indonézia próbálják itt egyedül tartani a lépést. Az orosz függőség tehát elkerülhetetlenül egy közvetlen kínai és közvetett orosz függőségbe fordul át már középtávon, különösen egy gyorsított európai zöld átmenet esetén. A helyzet annyiban még talán rosszabb is lehet, hogy míg Oroszország kitettsége Európa felé jelentős (volt eddig), ugyanez relatíve, kevésbé mondható el Kínáról, így még egyoldalúbbá válhat a nyersanyagellátás.

Forrás: IEA (2021)

A zöld technológiák nyersanyagigény növekedését 2010 óta leginkább az áramtermelés és a villanyhálózat szektor igénynövekedése adta, de ez már az évtized végére, de legkésőbb 2030-ig eltolódhat az akkumulátorgyártás felé. Ha nem változik döntően az akkumulátorgyártás technológiája, akkor ez kulcspozícióba hozza az akkumulátorok gyártásához szükséges, kritikus nyersanyagtermelőket.

Forrás: IEA (2021)

Egyelőre nem amiatt aggódunk, hogy nem lesz elég ’zöld’ nyersanyag, bár az IEA tavalyi jelentése itt is megkongatta a vészharangot, hanem hogy milyen áron lehet majd beszerezni őket. Az egyébként is várható kínálati szűkösségen nem segít, ha Oroszország ezeken a piacokon is elszigetelődik.

Hiába költené Európa a tervezett összegek sokszorosát a megújuló kapacitások bővítésére és gyorsított dekarbonizációra, ha az árnövekedések miatt a ténylegesen megvalósuló beruházások és kapacitások ezzel nem nőnek arányosan. Míg a háború okozta közvetlen piaci anomáliák és a szankciók miatti kereskedelmi átrendeződés középtávon valószínűleg már kevésbé okoz majd problémákat, addig a zöld átmenet miatt megnövekedett kereslet és a magasabb kitermelési és feldolgozási költségek tartósan magasan tarthatják az alapanyagárakat.

Putyin két, talán nem kívánt áttörést is elért nagyon rövid idő alatt. Egyrészt az orosz katonai invázió egyik napról a másikra felülírt minden koronavírussal kapcsolatos félelmet, rávilágítva arra, hogy még egy világjárványnál is van rosszabb. Másrészt pedig rákényszerítette az Európai Unió tagállamait, elsősorban Németországot, hogy újragondolják energiastratégiájukat. Az orosz függőség megszüntetésének hangzatos címszava azonban egyelőre a fosszilis energiaforrásokat célozza. Ha Európa tényleg komolyan gondolja a dekarbonizációt és a megújuló energia térnyerését, akkor valószínűleg nem csukhatja be teljesen Oroszország előtt az ajtót. A háborúnak véget kell vetni, Oroszországot szankcionálni kell, de próbáljunk megbarátkozni a gondolattal, hogy Oroszország (és Kína) sajnos megkerülhetetlenek lesznek egy zöldebb világban is.