Az amerikai energiahatóság becslése szerint az USA nyersolajtermelése már idén februárban meghaladta Szaúd-Arábiáét és augusztusban – közel két évtized után – az oroszoknál is többet termelt. A nagyobb kihozatalt az erős keresleti környezetben és az OPEC+ országok önkéntes és kevésbé önkéntes termelésvisszafogása miatt viszonylag gyorsan világpiaci exportrészesedésének növelésére tudta váltani.

Lassan közhellyé válik, hogy a palaolaj-forradalom nem várt lendületet adott az amerikai olajtermelésnek. A sokk mértékével azonban sokan nincsenek tisztában. Mindössze 5 éve annak, hogy a magas olajár-környezet mellett az új technológiával is elkezdtek megtérülni az amerikai fúrások. Az USA ekkor még nettó olaj- és földgázimportőr volt és senki sem gondolta volna, hogy ez a helyzet pár év alatt gyökeresen megváltozik. Az alábbi ábrán látható, hogy mind Szaúd-Arábia, mind Oroszország jelentősen növelte termelését az elmúlt két évtizedben, márpedig ennek fényében az amerikaiak elmúlt pár évi teljesítménye még inkább kiugrónak tűnik.

Az amerikai olajtermelés meredek emelkedési trendje és a két vezető olajtermelő termelés-felfuttatása az olajkínálat megugrását hozta, ami megjelent a globális olajkészletek drasztikus emelkedésében és az árak látványos esésében is. Az alábbi ábrán az OECD országok olajkészlet-változását látjuk az előző év azonos időszakához viszonyítva, ami meglepően szorosan együttmozgott az egy hónapos és a 12 hónapos határidős olajár különbségével. Minél pozitívabb a felár a rövid távú és a hosszabb távú szerződések között, annál nagyobb az ösztönzés arra, hogy ne eladjuk, hanem halmozzuk készleteinket és inkább minél később adjuk el (contango). És fordítva. A készletek jellemzően akkor csökkennek, ha a hosszabb távhoz képest relatíve magasabb árakat várunk a rövidtávon (backwardation).

Az elmúlt időszakban azonban az összefüggés meggyengülni látszik, ha irányában nem is, de mértékében. Azt gondoljuk, hogy az USA olajkészlet változása ebben jelentős szerepet játszhatott. Először a fent látott meredek termelés-növekedés miatti gyors készletnövekedés, majd az OPEC megállapodás mellett az amerikai exportliberalizáció miatti gyorsabb készletcsökkenés is okozhatta az OECD készletek változásának a múlttól eltérő viselkedését.

Az OPEC+ országok 2016 végén döntöttek 1,8 millió hordó/nap termelésvisszafogásról, miután kiderült, hogy nemcsak nem várt mennyiséget tudnak az amerikaiak termelni, hanem meglepően versenyképesek alacsony olajár-környezetben is. Ráadásul a jó minőségű, könnyű (vagyis kisebb viszkozitású, folyékonyabb) palaolaj megjelent a világpiacon is, mert az USA 2015 végén egy 40 éves exporttilalmat oldott fel olajtermékeire. A 70-es évekbeli arab olajembargó és az emiatt kialakuló olajválság után döntöttek úgy, hogy nem engedik ki az olajtermékeket az országból. Ennek feloldását a termelés látványos megugrása és az egyre növekvő hazai készlettöbblet válthatta ki.

Még egy fontos tényezőt meg kell említeni. Hiába ugyanis a nagyobb mennyiségű nyersolaj-kihozatal, ha azt logisztikai korlátok (pl. szállító csővezetékek kapacitása) és költségek vagy a helyi finomítók konfigurációja miatt nem tudják helyben feldolgozni. Az amerikai finomítók ugyanis a nehezebb dél-amerikai, illetve közel-keleti nyersolajra vannak optimalizálva. Ezért az a meglepő helyzet állt elő, hogy hiába volt több nyersolajuk, az importot nem tudták érdemben csökkenteni. Ezt ellensúlyozandó indulhatott meg az export újra. Megjegyezzük azt is, hogy a növekvő felesleg a kereskedőket is leleményessé tette és Kanadán, amire nem vonatkozott az exporttilalom, keresztül elkezdték megkerülni a hatóságokat. A tilalom feloldását megelőzően már közel félmillió hordó/nap mennyiséget exportált az USA döntően Kanadába.

Az USA már tavaly nettó exportőr lett a földgázpiacon és folyamatosan tudta növelni nyersolaj-exportját is. Széleskörű konszenzus van arról, hogy jövőre nettó exportőr lesz az olajpiacon is. Az OPEC+ termelésvisszafogás és a kiesések Venezuelában és Líbiában, az elmúlt 20 év átlagát meghaladó keresletbővülés mellett, piacot nyitottak az amerikai termelőknek. Jókor voltak jó helyen? Az iráni szankciók egyik nagy nyertese is az USA lehet. Véletlen egybeesés?