Hiába vagyunk a világelsők között a lakossági átoltottságban, ha pont a legidősebbek átoltottsága EU-átlag alatt marad, mert így a halálozási számaink is a világelsők között maradnak egyelőre. 

Azt gondolom, hogy nekünk, hétköznapi embereknek nem akkor lesz vége a járványnak, amikor epidemiológiai szempontból elérjük a nyájimmunitást, akármekkora százaléknyi oltott kellene is hozzá. Nekünk akkor lesz vége a járványnak, ha a halálozási számok lecsökkennek egy elfogadható szintre. Nagyjából évente 6000 ember hal meg hörghurutban, tüdőtágulatban és asztmában és ugyanennyi szívizom elhalásban Magyarországon, több, mint 30 ezer daganatos betegségben, tehát vannak olyan küszöbértékek, amik sajnos már elfogadható mértékek számunkra. Legalábbis nem megyünk ki tüntetni, hogy egészségügyi reformot akarunk, az EU-átlagnál jóval rosszabb halálozási számok miatt és nem zárkózunk be lakásainkba a halálfélelem miatt.

A címben feltett kérdést tehát átfogalmazhatjuk arra, hogy mikor csökken le érezhetően a Covid-19 miatti halálozás? Az eddigi eseteket vizsgálva elég szembetűnő, hogy az egyes korcsoportokat nem egyformán érinti a vírus, egyik hullámban sem. Annak ellenére, hogy a hivatalosan megerősített fertőzöttek eloszlása meglepően egyenletes, sőt a második és harmadik hullámban már inkább felülreprezentáltak a 60 év alattiak, addig a kórházba kerülők között a 60 év felettiek, az elhunytak között pedig 80 év felettiek dominálnak. Az Európai Gazdasági Térségre (EU + Norvégia, Izland, Lichtenstein) a lenti ECDC ábra mutatja az eloszlásokat 2020. július 31 előtt és után.

Ez alapján a halálozásoknak érezhetően csökkennie kell, ha a 80 év felettiek, illetve a 60 év felettiek átoltottsága magas. Ebben az esetben ugyanis teljesen mindegy lesz, hogy hány fertőzött van, nem lesz következménye az egészségügyi rendszerre vagy a halálozásra nézve. Lehet, hogy ismétlő, emlékeztető oltásokra szükség lesz, de a koronavírus is besorolódik a többi halálos betegség mellé, nem kell miatta bezárva vagy korlátozva élnünk az életünket.

Igen ám, de Magyarország élen jár az átoltottságban, mégis magas maradt a napi halálozások száma. Tényleg élen járunk. Világszinten is. Magasan az EU-átlag feletti a beoltottak aránya, elsősorban az EU-n kívüli vakcina beszerzéseknek köszönhetően. Ez tehát pipa, akárhogy is nézzük.

 Egy apró szépséghiba azért van, ami sok midnent megmagyaráz. Az oltásokat ugyanis nem sikerült az eredeti tervek szerint, korcsoportok szerint beadni. A kelet-közép-európai országok, köztük Magyarország is a nyugat-európai országokhoz képest kevésbé tudta a legidősebbeket, a 80 év felettieket beoltani. A lenti ábrán is látszik, hogy hiába a magas átoltottsági szám a teljes populációra, a legidősebbek tekintetében inkább az EU országok második felébe tartozunk (április 11-i adatok). Pedig az új vírusvariánsok magasabb fertőzőképessége miatt a fertőzési számok soha nem látott magasságban vannak, ami miatt még akkor is több lenne arányosan a halálozás, ha az új variánsok megbetegítő képessége teljesen ugyanolyan lenne és vannak arra utaló jelek, hogy súlyosabb lefolyást is okozhatnak.  

A legidősebbeket tehát nem érik el a hatóságok. Ennek több oka is lehet. Az elosztórendszer leterheltsége, nem tudjuk pl. hányszor próbálkozik a házi orvos az idős páciens elérésével. Nyilvánvaló okok miatt az internetes, digitális elérésük korlátozott. Az ő esetükben nem minden vakcina beadása ajánlott, ezért válogatniuk is kell. És természetesen a vakcinák iránti bizalmatlanság is ott van. Az alultájékozottság és a logisztikai kihívás együtt magyarázhatja a kisebb átoltottságot.

Amíg nem tudunk a legidősebbek átoltottsági szintjén javítani, addig a halálozási számok jó eséllyel magasan fognak maradni és az óvintézkedések feloldása is aggályos marad. Legalábbis a félelemérzet nem tud megszűnni. Pedig azokban az országokban, ahol sikeres volt az idősek védelme, mint Izrael, UK vagy az USA, ott a javulás nagyon látványos és szinte pár hét alatt megszűntek a halálozások. A csökkenés pedig leginkább a 80 év felettiek körében történt (ld. lenti UK példa).

Sajnos, most egy olyan helyzetben vagyunk, hogy hiába vagyunk a világelsők között a lakossági átoltottságban, a halálozási számaink is a világelsők között maradnak egyelőre és ott is maradhatunk még jó ideig, ha a legidősebbek oltási kedve nem javul. Az újranyitási stratégiát ezért (is) kockázatos pusztán az abszolút oltási számokra alapozni, még akkor is, ha többlethalálozásban talán nem annyira sötét a kép.