Instant sikerélményt ad a metánkibocsátás-csökkentése a klímaharcban

Az idei klímakonferencia egy év kimaradás után újra megszervezésre került Glasgowban. Az esemény egyik legnagyobb innovációja a metánkibocsátás csökkentésének központba helyezése volt. Ebben a bejegyzésben a hátterének járunk utána.

A világ vezetői minden évben összeülnek, hogy megvitassák a klímaváltozás elleni harchoz szükséges teendőket. Ezt az eseményt Conference of Parties-nak (COP) hívják, amit idén Glasgow-ban tartanak. Az esemény most sem volt hangzatos kijelentésektől mentes, illetve tüntetők is próbálták nyomás alá helyezni a döntéshozókat. Szaúd-Arábia (2060) és India (2070) is csatlakozott azokhoz az országokhoz, akik megfogalmaztak céldátumot a karbonsemlegesség elérésére. Emellett a másik fontos fejlemény, hogy a metán elvette a rivaldafényt a korábbi évek sztárjától, a CO2-től, mint fontos üvegházhatású gáz, aminek a kibocsátását azonnal csökkenteni kell. A világ vezetőinek bejelentése alapján több, mint 100 ország vállalta, hogy 2030-ra 30%-kal csökkentik a metán kibocsátásukat.

Mi is a metán és miért fontos csökkenteni a kibocsátást?

A metán (CH4) gáz halmazállapotú, nagyarányban fellelhető a földgázban. Azért került a környezetvédelemmel kapcsolatos közbeszéd homlokterébe, mert sokkal erősebb felmelegítési potenciállal bír, mint a szén-dioxid: egy tonna metán 28-szor jobban melegíti a Földet, mint 1 tonna CO2. Ezt bizonyítja, hogy bár volumenben „csak” az üvegházhatású gázok 3%-a metán 1750 óta, de az ipari forradalom előtthöz képesti hőmérsékletemelkedés több, mint 20%-ért felel. 2020-ban is 17% feletti a kibocsátási aránya CO2 ekvivalens tonnában. Ezzel szemben előnyösebb tulajdonsága, hogy a metán körülbelül 12 év után eltűnik az atmoszférából, míg a szén-dioxid esetében százévekben mérhető a tisztulás. Ha az utóbbi évtizedek dinamikáit nézzük, akkor érezhetően nő a metánkibocsátás, de messze elmarad a CO2 növekedési ütemétől.

Összegezve: nem igazán kérdés, hogy a metánkibocsátást csökkenteni kell, inkább az a meglepő, hogy erről csak most született döntés. Egységnyi metánkibocsátás-csökkentéssel nagyobb hatást és rövidebb távon lehet elérni. Becslések szerint 0,2°C hatása lenne, ha a korábban említett kibocsátási célt betartanák az országok. Még több is lehetett volna, ha olyan nagy kibocsátok, mint Oroszország, Kína, India is csatlakoztak volna, hiszen ezek az országok együttesen a metánkibocsátás 35%-ért felelnek a National Geographic szerint.

Forrás: Our World in Data

Milyen szektorok felelnek a metánkibocsátásért?

A legnagyobb metánkibocsátó szektorok a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás. A mezőgazdaság egy különösen érzékeny terület, mivel ez a szektor felel az élelmiszerellátásunkért, ezért akármilyen árszint-növekedést vagy volumencsökkenést azonnal megérzünk a mindennapi életünkben is. Azonban ebben a szektorban a metáncsökkentő tervek még csak fejlesztési fázisban vannak. A hulladékgazdálkodás során akkor keletkezik metán, amikor a baktériumok lebontják a szerves hulladékot. A megkötése lehetséges, de a technológia még nagyon új és nagyon drága.

A olaj- és gázkitermelés közben is jelentős metánkibocsátás keletkezik. A különböző folyamatok során ugyanis jelentős mennyiségű metán szökik (ún. diffúz kibocsátás) a légkörbe, ami az összkibocsátás több, mint harmadáért felel. Jó hír, hogy az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) becslése alapján a szektor 75%-kal tudná csökkenteni a metánkibocsátását gyakorlatilag minimális költséggel vagy akár profit realizálással is, hiszen a metán felhasználható alapanyagként egyéb folyamatokban.

Forrás: Our World in Data

Összegzés

A metán egy nagyon agresszív üvegházhatású gáz, ami 1 tonnára vetítve sokkal nagyobb, ugyanakkor sokkal rövidebb tartó hatással bír, mint a szén-dioxid. Ezért ennek a gáznak az egységnyi csökkentése nagyobb hatással bír és hamarabb is érezteti hatását. Most, hogy egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy mekkora feladat a globális felmelegedés megállítása, hogy még a széleskörű nettó zéró CO2 kibocsátás vállalások sem elegendők a tudomány mai állása szerint a katasztrófa elkerüléséhez, igazából minden más üvegházhatású gáz csökkentése is előtérbe került. Emiatt kerülhetett az idei globális klímakonferencián az érdeklődés központjába. Ráadásul az olaj- és gázszektorban kis ráfordítással nagy eredmények érhetőek el, de például a mezőgazdaságban ez a kérdés sokkal érzékenyebb és nehezen kivitelezhető.

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr3716771680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) Euro (4) euro (3) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Iran (4) Irán (7) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) Koronavírus (6) koronavírus (4) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása