Az idei klímakonferencia egy év kimaradás után újra megszervezésre került Glasgowban. Az esemény egyik legnagyobb innovációja a metánkibocsátás csökkentésének központba helyezése volt. Ebben a bejegyzésben a hátterének járunk utána.
A világ vezetői minden évben összeülnek, hogy megvitassák a klímaváltozás elleni harchoz szükséges teendőket. Ezt az eseményt Conference of Parties-nak (COP) hívják, amit idén Glasgow-ban tartanak. Az esemény most sem volt hangzatos kijelentésektől mentes, illetve tüntetők is próbálták nyomás alá helyezni a döntéshozókat. Szaúd-Arábia (2060) és India (2070) is csatlakozott azokhoz az országokhoz, akik megfogalmaztak céldátumot a karbonsemlegesség elérésére. Emellett a másik fontos fejlemény, hogy a metán elvette a rivaldafényt a korábbi évek sztárjától, a CO2-től, mint fontos üvegházhatású gáz, aminek a kibocsátását azonnal csökkenteni kell. A világ vezetőinek bejelentése alapján több, mint 100 ország vállalta, hogy 2030-ra 30%-kal csökkentik a metán kibocsátásukat.
Mi is a metán és miért fontos csökkenteni a kibocsátást?
A metán (CH4) gáz halmazállapotú, nagyarányban fellelhető a földgázban. Azért került a környezetvédelemmel kapcsolatos közbeszéd homlokterébe, mert sokkal erősebb felmelegítési potenciállal bír, mint a szén-dioxid: egy tonna metán 28-szor jobban melegíti a Földet, mint 1 tonna CO2. Ezt bizonyítja, hogy bár volumenben „csak” az üvegházhatású gázok 3%-a metán 1750 óta, de az ipari forradalom előtthöz képesti hőmérsékletemelkedés több, mint 20%-ért felel. 2020-ban is 17% feletti a kibocsátási aránya CO2 ekvivalens tonnában. Ezzel szemben előnyösebb tulajdonsága, hogy a metán körülbelül 12 év után eltűnik az atmoszférából, míg a szén-dioxid esetében százévekben mérhető a tisztulás. Ha az utóbbi évtizedek dinamikáit nézzük, akkor érezhetően nő a metánkibocsátás, de messze elmarad a CO2 növekedési ütemétől.
Összegezve: nem igazán kérdés, hogy a metánkibocsátást csökkenteni kell, inkább az a meglepő, hogy erről csak most született döntés. Egységnyi metánkibocsátás-csökkentéssel nagyobb hatást és rövidebb távon lehet elérni. Becslések szerint 0,2°C hatása lenne, ha a korábban említett kibocsátási célt betartanák az országok. Még több is lehetett volna, ha olyan nagy kibocsátok, mint Oroszország, Kína, India is csatlakoztak volna, hiszen ezek az országok együttesen a metánkibocsátás 35%-ért felelnek a National Geographic szerint.
 |
 |
Forrás: Our World in Data
Milyen szektorok felelnek a metánkibocsátásért?
A legnagyobb metánkibocsátó szektorok a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás. A mezőgazdaság egy különösen érzékeny terület, mivel ez a szektor felel az élelmiszerellátásunkért, ezért akármilyen árszint-növekedést vagy volumencsökkenést azonnal megérzünk a mindennapi életünkben is. Azonban ebben a szektorban a metáncsökkentő tervek még csak fejlesztési fázisban vannak. A hulladékgazdálkodás során akkor keletkezik metán, amikor a baktériumok lebontják a szerves hulladékot. A megkötése lehetséges, de a technológia még nagyon új és nagyon drága.
A olaj- és gázkitermelés közben is jelentős metánkibocsátás keletkezik. A különböző folyamatok során ugyanis jelentős mennyiségű metán szökik (ún. diffúz kibocsátás) a légkörbe, ami az összkibocsátás több, mint harmadáért felel. Jó hír, hogy az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) becslése alapján a szektor 75%-kal tudná csökkenteni a metánkibocsátását gyakorlatilag minimális költséggel vagy akár profit realizálással is, hiszen a metán felhasználható alapanyagként egyéb folyamatokban.
Forrás: Our World in Data
Összegzés
A metán egy nagyon agresszív üvegházhatású gáz, ami 1 tonnára vetítve sokkal nagyobb, ugyanakkor sokkal rövidebb tartó hatással bír, mint a szén-dioxid. Ezért ennek a gáznak az egységnyi csökkentése nagyobb hatással bír és hamarabb is érezteti hatását. Most, hogy egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy mekkora feladat a globális felmelegedés megállítása, hogy még a széleskörű nettó zéró CO2 kibocsátás vállalások sem elegendők a tudomány mai állása szerint a katasztrófa elkerüléséhez, igazából minden más üvegházhatású gáz csökkentése is előtérbe került. Emiatt kerülhetett az idei globális klímakonferencián az érdeklődés központjába. Ráadásul az olaj- és gázszektorban kis ráfordítással nagy eredmények érhetőek el, de például a mezőgazdaságban ez a kérdés sokkal érzékenyebb és nehezen kivitelezhető.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
