Vissza az aranypénzrendszerhez?

Az aranypénzrendszer a 30-as években vált hiteltelenné, míg a papír alapú pénzrendszerek a mostani válságban (és a sok országban bekövetkezett inflációs periódusok miatt), a világ tehát (régi) új megoldásokat keres. Innen jön a megújult érdeklődés az arany alapú pénzrendszerek iránt. Persze nem kell, hogy a pénzrendszer alapja arany legyen, elvileg bármi más megteszi, aminek nagyjából fix a kínálata – Szaúd-Arábia akár még azon is elgondolkodhatna, hogy olajalapú pénzt vezessen be.

A hét végén érdekes hír jelent meg arról, hogy az amerikai republikánusok meg fogják vizsgálni az arany alapú pénzrendszerhez való visszatérés lehetőségét. Az aranysztenderd emlegetésével a fővonalbeli közgazdászokat nagyon fel lehet dühíteni, (Paul Krugman valószínűleg már éppen ír is valamit erről a blogjában - írtam még pénteken, a poszt angol változatában. Igazam lett, azóta megjelent Krugman írása, ahol az ötletről azt írja, hogy "nagyon rossz, nem jó, igazán borzasztó"). Az aranyat általában barbár relikviának, a 30-as évek Depresszió okaként szokták emlegetni és így tovább...

Az aranypénzrendszer nagy előnye, hogy a kormányok nem tudnak aranyat nyomtatni, úgyhogy az infláció nagymértékű elszaladásának a veszélye nem áll fenn, legalábbis addig, amíg az aranyhoz a kapocs fennáll. Persze a legtöbb ember azt mondaná, hogy éppen ez az arany legnagyobb hátránya, hogy a kormányok (központi bankok, hogy pontosabak legyünk) nem tudnak belőle többet előállítani, és így nem tudják a gazdaságot stimulálni, amikor az gyenge. Az aranyhívők szerint azonban csak az arany az igazi pénz, az összes többi csak értéktelen papír.

Véleményem szerint az aranypénzrendszer újra bevezetése a jelenlegi, nem teljes tartalékokkal operáló bankrendszerben butaság lenne. Hogy ezt megértsük, át kell vennünk némi pénzügytant. Akár arany alapú a pénz, akár nem, az utóbbi pár száz évben a pénzügyi rendszerek úgy működnek, hogy nincs elég tartalékuk arra az esetre, ha mindenki egyszerre ki akarná venni a betétét (ez utóbbi a bankroham). Ezt jelenti a nem teljes tartalékokkal való működés. A bankrendszer egésze pénzt képes teremteni, anélkül, hogy meglenne a teljes arany (vagy központi banki pénz) fedezete.

Az aranypénzrendszerben egy bankroham azt jelenti, hogy a bank fizetésképtelen, és csak a sor elején állók kapják vissza a betéteiket. A bank által kihelyezett hitelek, még ha majd vissza is fizetik őket, akkor is hosszú távúak, nem lehet gyorsan visszahívni őket. Ha a betétes kígyózó sort talál a banképületnél, akkor viselkedik racionálisan, ha ő is beáll a sorba. Egy enyhébb változatban, amikor a kihelyezett hitelek egy részét nem fizetik vissza, vagy a betétek egy részét kiveszik, a bank visszafogja a hitelezését, hogy ne legyen annyira „kifeszítve” a tartalékaihoz képest. Ha ez minden banknál egyszerre következik be (és általában ez szokott lenni), akkor mindenki visszafogja a hitelezést és recesszió vagy depresszió következik be. A pénzügyi rendszer ráerősít a gazdasági ciklusokra, ami remek érzés a fellendülési fázisban, de szörnyű a lefelé menő ágban.

Amikor jól mennek a dolgok, a bankrendszer pénzt teremt a hitelezéssel, és az aranyfedezet csökken. Amikor lefelé fordul a gazdaság, csődök és bankrohamok jönnek, mindenki tudja hogy csak a betétek egy részét képesek a bankok kifizetni. És a végén persze a kormányok elszakítják a pénznek az aranyhoz való kapcsolatát... Nagyon leegyszerűsítve ez történt a múlt században, a dübörgő húszas években és a depressziós harmincasokban.

A papírpénz-rendszerben van egy központi bank, amely képes bankrohamok idején addicionális pénzt nyomtatni és ezt a kereskedelmi bankoknak hitelezni (nincs szüksége arra, hogy legyen aranya). Akkor is tud pénzt nyomtatni (és lenyomni a kamatokat) ha a gazdaság lassul – ez történik az utóbbi pár évben a nagyobb központi bankokkal mint a FED vagy az ECB. Általában vannak még más eszközök is, mint a betétbiztosítás, de tartsuk meg egyszerűnek a modellünket.

Tehát a központi bank valamennyire ki tudja egyengetni a gazdasági ciklusokat, eközben azonban két további veszélyt hoz be a képbe. Az egyik az, hogy tartós inflációt tud létrehozni – ezt próbálták orvosolni azzal, hogy inflációs célkövetési rendszereket vezettek be. A másik veszély, amely a mostani válságnál lett nyilvánvaló, az az, hogy a központi bankok viselkedése túlzott kockázatvállalásra ösztönzi a gazdaság többi szereplőjét. A központi bankok mindig enyhítették a visszaeséseket és a nem likvid bankok segítségére siettek. Túl sok kockázati biztosítást adtak a gazdaság szereplőinek, és azok úgy reagáltak, hogy túl sok kockázatot vállaltak, a magas hozam reményében. Általában túl sok volt a hitelfelvétel, néhol még megfejelve deviza-kockázattal, mint például Magyarországon.

Így jutottunk tehát el ide: az aranypénzrendszer diszkreditálódott a 30-as években és a papír alapú pénzrendszerek hiteltelenné váltak a mostani válságban (és a sok országban bekövetkezett inflációs periódusok miatt), a világ tehát (régi) új megoldásokat keres. Innen jön a megújult érdeklődés az arany alapú pénzrendszerek iránt. Persze nem kell, hogy a pénzrendszer alapja arany legyen, elvileg bármi más megteszi, aminek nagyjából fix a kínálata – Szaúd-Arábia akár még azon is elgondolkodhatna, hogy olajalapú pénzt vezessen be.

Egy érdekes kisérlet lenne azonban az aranypénzrendszer bevezetése teljes fedezetű bankrendszerrel. Ekkor nem lenne pénzteremtés a bankrendszer által, és a részvény jellegű finanszírozás felé tolódna el a gazdaság. A bank és a magánszektor általában csak a fix összegű aranyat hitelezhetné tovább, nem lenne képes több arany alapú pénzt teremteni, amikor gyorsan növekszik a gazdaság. És nem kellene a pénzkínálatot csökkentenie, amikor a betétesek megijednek és vissza akarják kapni az aranyukat. Kevesebb buborék (ez nem lenne népszerű), és kevesebb kipukkanás lenne. Ez lehet, hogy egészségesebb rendszer lenne, mint a mai, hullámvasút-szerű utazás, de az átmenet politikailag nem megoldható. Ehhez teljesen szét kellene szedni és újra kellene építeni a pénzügyi rendszert.

Az a tippem tehát, hogy az aranypénzrendszer bevezetése csak egy terv marad majd. De az, hogy ez egyáltalán felmerül, azt mutatja, hogy az USA-ban néhányan azért szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy hosszú távon meg lehetne oldani gazdasági problémákat papírdarabok nyomtatásával...

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr184733561

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (8) energiaválság (4) english (73) EU (47) Euro (4) euro (3) Euróövezet (3) Európa (9) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (51) gázár (4) gazdaság (10) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (6) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (5) infláció (5) Iran (4) Irán (7) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereskedelem (3) kereslet (5) készletek (3) Kína (19) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) Koronavírus (6) koronavírus (4) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (20) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) társadalmi problémák (3) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (29) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása