Legkésőbb jövő év elején kiírják a tendert 1-2 új nukleáris blokkra – legalábbis a legújabb hírek szerint. Ez kicsit olyan, mintha a magyar euró érmék tervezésére írnának ki pályázatot. Csak annál valószínűleg jóval többe kerül. Sok minden szól a sietős bővítés ellen: az atom drága és úgy tűnik, a pénz mellett az áramkereslet és a projektmenedzsment-tudás is hiányzik. Egyelőre homály fedi, hogy pontosan mit tartalmaz majd a tender, illetve, hogy ilyen körülmények között kinek érdemes indulnia rajta.

Egy (1 GW-os) blokk 1000-1500 milliárd forintba kerül, ez a GDP 3,5-5%-a, ami mindenképpen az államadósságot növelő tétel lenne. A beruházás akkora (és annyira ritka mostanság az összehasonlításul szolgálható atomerőművek építése Európában), hogy 500 milliárdos intervallumban bárhol szórhat a költsége. Megfelelő projektmenedzsment nélkül még akár 1500 milliárd forintnál nagyobb is lehet a költség. (Meglepő ugyanakkor, hogy a legutóbbi, tenderkiírással foglalkozó tudósítások 2000 milliárd forintos blokkonkénti költségről szóltak – ez lehet persze sajtóhiba is.)

Hasonlít? 4-es metró és Paks.
 Forrás: nol.hu (4-es metró) és egy publikus Picasa-album (Paks)

Amit itt leírunk, abban igazából nincs újdonság. Sőt, ez már megint olyan téma, amiben egyetértünk a „zöld” szervezetekkel. Lásd például az Energiaklub Szakpolitikai Intézet szakértőjével, Perger Andrással készült tavalyi interjút – kötelező olvasmány a téma iránt érdeklődők számára.   

Az új blokkal termelt nukleáris áram számításaink szerint egyáltalán nem lenne olcsó Magyarországon. A megtermelt áram költsége MWh-nként legalább 70-80 euró körül lehet, miközben a jelenlegi piaci ár 50 euró. A technológia nagyon tőkeintenzív: minthogy a költségek nagy része már az építéskor felmerül, így a vele termelt áram ára nagyon érzékeny a tőkeköltségre (ld. a lenti ábrát). Blokkonkénti 1500 milliárd forintos beruházási költség mellett a nukleáris áramár már meghaladhatja a 100 euró/MWh-t, (2000 milliárd forint esetén pedig a 120 euró/MWh-t). Magyarországon a tőkeköltség jelenleg igen magas, ezért lenne kiugróan drága a nukleáris áram is.

 A nukleáris energia ára a finanszírozási költség függvényében

Forrás: MOL számítások az MIT Du and Parsons alapján (CEPR, 2009). Az (MIT) eset feltételezi, hogy nincs költségtúllépés,3400 euró/KW a beruházási költség és a projekt 5 év alatt elkészül

Ráadásul épp a nagy lekötött tőke miatt bármilyen esetleges csúszás a projektben óriási többletköltségekkel járna. Egy év csúszás 10%-kkal növelheti a költségeket. (Ennek oka, hogy a már rá fordított ezermilliárdok hozamát egy évvel tovább fizetjük, miközben a termelésből származó bevétel csak később jelentkezik).

A nukleáris erőművek építését a világon mindenhol költség- és határidő-túllépések sora jellemzi.  Finnországban, ahol az Olkiluto erőmű harmadik blokkjának építését 2005-ben kezdték, és 2009-ben tervezték átadni, most 2014-re tervezik az átadást. Az eredeti 2,5 milliárd euróra tervezett költségének már jóval több, mint a kétszeresét költötték el. Finnországban pedig a projektmenedzsment-tudás valószínűleg jobb, mint Magyarország – de persze ez akár kedvező irányba is változhat.

A megújulóenergia-termelésben (például a napelemeknél) bekövetkező várható technológiai fejlődés miatt rossz üzletnek tűnik mai fejjel, ha negyven évre előre elköltjük azt a pénzt, amit az áramigény kielégítésére szánunk, berögzítve magunknak a magas árat. (Lásd itt, amit a napelem-technológia fejlődéséről írtunk). Az ország elfogadott energia-stratégiája is azt feltételezi, hogy a napelem-beruházások ára a 2010-es érték harmadára eshet 2030-ra. Addigra a napelemes áramtermelés valószínűleg olcsóbb lesz, mint amennyibe Paks bővítésével a nukleáris áram kerülne – ráadásul nem kell előre elkölteni az egész összeget. A nukleáris technológia is fejlődhet addig, később talán más típusú, jobban szabályozható, kisebb kockázatú atomerőművet lehet építeni.    

Az áramkereslet ma Magyarországon 3-4%-kal marad el a válság előtti szinttől, és amíg a potenciális GDP-növekedés 0,5% körül lehet, addig nem is várható hatalmas áramkereslet-növekedés. Ha a hűtőket lecserélik, az új energiatakarékosabb lesz, ami kereslet-csökkentő hatású…

A most tervezett blokk szabályozhatósága minimális: éjszaka is ontaná magából az áramot. Erre Magyarországon jelenleg nincs, valószínűleg nem is lesz még jó ideig kereslet. Az éjszakai áramot pedig csak nyomott áron lehet értékesíteni külföldön. Az áram tárolása jelenleg nem megoldott – ebben is várható technológiai fejlődés, de jól meg kell gondolni, hogy érdemes-e arra építeni, hogy ez majd biztosan nem lesz probléma. Magyarország adottságai ráadásul nem megfelelők szivattyús energia-tároló építésére.

Összegezve mi úgy látjuk, hogy nem állnak rendelkezése a pénzügyi források, a technológia nagyon drága és nincs hozzá megfelelő kereslet. Érdeklődve várjuk a tendert.