Nem is annyira légből kapott, mint elsőre hangzik. Sőt, a technológia már most létezik.

Korábbi posztunkban bemutattuk, hogy már nincs sok időnk hátra a globális klímaváltozás megoldására. Minden valószínűség szerint legfeljebb 20 éven belül kimerítjük a fennmaradó CO2 „keretet”, és az átlagos hőmérséklet-növekedés idővel a 2°C-ot is meghaladja majd. Hasonlóan érvelt a Financial Times-ban nemrég Martin Wolf is: úgy látja, az emberi jellemből adódóan képtelenek leszünk szembenézni egy olyan távoli veszéllyel, mint a klímaváltozás – pedig nemsokára túl késő lesz… (Az FT videója itt tekinthető meg.)

A technológiai áttörés jelentheti az egyetlen lehetséges kiutat ebből a pesszimista világképből. Olcsó, CO2-mentes energiára lenne szükségünk – másként a megoldás nem fog elég gyorsan elterjedni. Az általános feltételezés szerint majd az olcsóbb megújuló energiaforrások fogják meghozni ezt az áttörést. Ez könnyen előfordulhat – példának okáért a napelemek ára egyre csökken. De ahhoz, hogy megújulókkal lehessen kiváltani a fosszilis energiahordozókat, további áttörésre van szükség az energia-/áramtárolás terén is – feltéve ha szélcsendes éjszakákon is szeretnénk áramot használni..

De mi lenne akkor, ha CO2-mentes energiaforrássá lehetne tenni a földgázt? A gázkészletek rendkívül bőségesek (pláne ha gazdaságosan nyerhető ki más forrásokból, pl. a metán-hidrátokból), és hosszú távon az ára is jelentősen csökkenhet. És ha el tudnánk különíteni egymástól a hidrogént és a szenet? A hidrogén elégetéséből nyernénk energiát, míg a szenet egyszerűen csak eltemetnénk.

Szétválaszthatók a metán hidrogén- és szénatomjai. A kép forrása: energy.alberta.ca

Meglepő módon már léteznek is ilyen technológiák (ld. itt és itt); a szenet és a hidrogént pl. plazma halmazállapotban szét lehet választani, sőt még akár egy katalizátor is elég lehet. A technológia még persze csak kísérleti stádiumban van, de a fizika nem szab neki korlátokat. Az ár egy lehetséges korlát, de érdekes lenne kideríteni, hogy ez tényleg így van-e. A hatalmas gázkészletekkel megáldott Norvégia már évek óta dolgozik ezen a módszeren, és van már külön cégük is a technológia terjesztésére. Jobban tennék a kormányok, ha nem a már meglévő technológiákra szórnák a pénzt, hanem például az ilyen jellegű kutatás-fejlesztésre költenék.

Ugyan a földgáz elemeinek különválasztásával (és a szén eltemetésével, azaz el nem égetésével) a gáz energiatartalmának 40%-át elvesztenénk, ez mégsem jelent akkora problémát, ha a gáz tényleg nagyon olcsó. Gyors fejszámolással levezethető, hogy ez potenciálisan viszonylag olcsó módja lehet a CO2 eltávolításának, legalább is ha a gázárak kb. a mostani amerikai szinten mozognak. Persze ki kellene építeni a hidrogén-gazdasághoz szükséges infrastruktúrát, ami sok időt igényelne.

Szén lenne a melléktermék. A kép forrása: scientificamerican.com

A keletkező szén elhelyezése ugyanakkor nem jelentene nagy problémát: a jelenlegi globális energiafelhasználással ily módon potenciálisan évente keletkező összes szén egy kb. 150 méter élű kockába bele is férne. Ez nagyjából megfelel a világszinten évente kitermelt szén volumenének. Akár vissza is tölthetnénk a régi szénbányákba – de ennél olcsóbban is lehetne kezelni a keletkező szenet.

Sőt, egyes javaslatok szerint a felesleges szenet könnyen szén-alapú nano-csöves és szénszálas anyagokhoz is fel lehetne használni. Ez tulajdonképpen a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (közismertebb angol nevén „carbon capture and storage”, azaz CCS) egy „megelőző” formája lenne, még a szén elégetése előtt, hiszen az égetést követően nagyon nehéz tárolni, visszasajtolni a jóval nagyobb térfogatú széndioxidot.

Végső soron tehát valószínűleg lesz valamiféle technológiai áttörés, mielőtt felforralnánk a bolygónkat, és könnyen előfordulhat, hogy ez a közvélemény számára eddig ismeretlen területen valósul meg. Viszont – kissé paradox módon – sajnos nem úszhatjuk meg a „környezeti katasztrófa pánikot”, hiszen feltételezhetően ilyen jellegű ösztönzés kell az emberiségnek ahhoz, hogy komolyan elinduljon az innováció útján.

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!