A magyar kormány már megint betiltott valamit. Éppen ideje volt.

És akkor most egy kicsit másfajta energiaforrásokról – az élelmiszerekben. Február 18.-ától életbe lép a transzzsírokat korlátozó rendelkezés Magyarországon. Ez egy fontos és jó lépés – eddig Európában Dánia, Ausztria, Svájc, Svédország és Izland léptetett életbe hasonló korlátozásokat, az USA-ban pedig többek között Kalifornia állam és New York város, az USA-szintű szigorítást is tervezik. Ha tippelnünk kellene, ez a cucc 10 év múlva minden fejlett országban be lesz tiltva, és jó okkal.

Forrás:fitness.makeupandbeauty.com

A transzzsírokról bővebben lásd a Magyar Narancs cikkét és a Wikipédiát – az összetevők között általában (részlegesen) hidrogénezett növényi olajokként tüntetik fel ezeket. Már amikor egyáltalán feltüntetik. A lényeg az, hogy ezek ipari módszerekkel előállított zsírok, amelyek nagyon rossz hatással vannak az emberi szervezetre: csökkentik a "jó” (HDL) koleszterin szintjét és növelik a ”rossz” (LDL) koleszterint, szívbetegséget, cukorbetegséget, elhízást, depressziót és terméketlenséget okozhatnak, állandó enyhe gyulladásban tarthatják a szervezetet – angolul referenciák még itt.

Úgy ránézésre a transzzsírok károsabbnak tűnnek, mintha valaki nagykanállal eszi a disznózsírt reggeltől estig. A Harvard Medical School is valami ilyesmit mond, csak sokkal udvariasabban. Meg azt, hogy az USA-ban évente 72-től 228 ezerrel csökkenne a szívinfarktusok száma, ha nem tennének transzzsírokat az élelmiszerekbe. Arányosítva ezt a magyar szívinfarktusok számára, évente 4-13 ezer lenne a csökkenés. A Magyar Nemzeti Szívalapítvány ezres becslése a várható csökkenésre jó eséllyel tehát nagyon óvatos.

 Ha cigizni szabad, akkor a transzzsírokat miért tiltsuk be?

Röviden: a cigiről mára mindenki tudja, hogy káros, és ennek ellenére fogyasztja. Ezzel szemben az a tapasztalat, hogy az emberek kevés erőforrást fektetnek abba, hogy tájékozódjanak arról, hogy mik az ételeik pontos összetevői és azoknak mik a hatásaik – részben azért, mert feltételezik, hogy az állam ezt megteszi helyettük. És a transzzsírokat azért kevés fogyasztó sírná vissza: hasonló íz hatások elérhetők egészségesebb módokon is, és a költségnövekedés az egyes termékek szintjén nem magas. Ez egy olyan tiltásnak tűnik, aminek a kára viszonylag kicsi a fogyasztók számára, a haszna pedig elég nagy.

Ahhoz hasonlít talán, amikor veszélyes permetszereket tilt be az EU: persze lehetne címkézni is, hogy valamiben van mondjuk DDT, és lenne egy pár racionális vásárló, aki ennek ellenére megvenné, de a vásárlók többsége inkább tudatlanságból venné meg (és etetné meg esetleg a tényleg tájékozódni képtelen gyerekeivel). Az állam egyébként is azt az illúziót kelti a vásárlókban, hogy felügyeli az élelmiszereket és a nagyon káros dolgokat nem engedi. Amíg nem hajlandó ezt feladni (és ezt nagyon erősen kommunikálni a fogyasztók felé), addig valamennyire indokolható, hogy a nagyon káros dolgokat akkor tényleg tiltsa is be…

A fenti eredmények már a 90-es évek óta ismertek, de a szabályozás csak lassan alkalmazkodik, részben azért, mert az élelmiszeripar (és a fogyasztók) szeretik a transzzsírokat. Ez krémesebbé, lágyabbá, eltarthatóbbá teszi azokat a feldolgozott élelmiszereket, amelyekbe beleteszik, és a transzzsírok ráadásul olcsók. Elő is fordulnak nem várt helyeken, az omega-3-mal dúsított margarintól a mirelit tésztáig és a péksüteménytől a szaloncukorig. Így egy kicsit lehet, hogy érthetőbb a karácsonyi rossz közérzet a szaloncukor-zabálások után...

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet rendszeresen frissít egy listát az egyes feldolgozott élelmiszerek transzzsír-tartalmáról (egy excel fájl még jobb lenne, de így is kereshető), úgyhogy aki nem akarná megvárni az egy év türelmi időt, amit a most életbe lépő törvény ad az élelmiszergyártóknak, az maga is elkerülheti ezeket a termékeket.

Honnan jön a transzzsír? Magyaroszágon fogyasztott transzzsírok forrásai

Forrás: Magyar Nemzeti Szívalapítvány

A rendelet még mindig megenged egy alacsony, az össz-zsírtartalomtól függő, pár százalékos transz-zsírsav arányt. Ez szerintem hiba: az érvelés az, hogy az állati zsiradékokban, például a vajban is előfordul alacsony százalékban transzzsír. Mint kiderült azonban még a transzzsírok sem egyformák: az állati termékekben lévő transzzsíroknak elképzelhető, hogy nincs káros hatása az emberekre, sőt még az is lehet, hogy hasznosak. A tanulmányok hitelességéből levon persze az, hogy azok a kanadai farmerszövetségek támogatásával készültek, de attól még az eredmények megállhatják a helyüket. Mindezektől függetlenül a transzzsírok annyira károsnak tűnnek, hogy a teljes betiltás a valószínű optimális végállapot. Ezzel együtt is a most életbe lépő szabályozás nagy előrelépés, és a nagyon rossz magyar szívbetegség-statisztikák (az EU-ban a balti államok és Szlovákia után nálunk a legmagasabb a szívbetegségből eredő halálozás) várhatóan javulni fognak a következő pár évben.

Forrás: www.startribune.com

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!