Vagy valami olyasmit. A Világgazdaság keverte a szezont a fazonnal a mai címlapján. „Szénhidrogén? Ilyen szót nem ismerünk, írjunk inkább széndioxidot” – gondolhatták. De mivel nem egyedi az eset, és már egész gyűjteményt szedtünk össze hasonló keveredésekből, most leírjuk őket egy rövid posztban. Általános iskolai ismereteket ismételünk át, amiért előre is elnézést kérünk.

Szénhidrogén-lelőhely, Kurdisztán. Kép: MOL.hu

MOL-t közvetlenül érintő dolgokkal nem szoktunk foglalkozni itt a blogon. A negyedéves eredményekkel különösen nem. Most is csak azért teszünk kivételt, mert ezt a mondatot nem lehetett nem kipécézni a MOL negyedéves eredményeit tálaló (zöld) Világgazdaság riportjából (papíron jelent meg, a neten csak előfizetéssel elérhető):

“A termelés üzletágra negatívan hatott a csökkenő széndioxidár és a kitermelés csökkenése.”

Magyarul azt érti ez alatt az újságíró, hogy csökkent az eladott gáz és olaj ára, ez csökkentette a kitermelési üzletág eredményét. Hogy szénhidrogént kéne írni és nem szén-dioxidot? Az egyik ára pozitív, a másiké pedig negatív (fizetni kell azért, ha kibocsátjuk)? Ne tessék már kukacoskodni!

A MOL jelentésében még szénhidrogén szerepelt: "Az Upstream üzletág eredménye növekedett mivel a csökkenő termelés és a valamelyest romló átlagos realizált szénhidrogén árak negatív hatását ellensúlyozni tudta a magyarországi működéssel összefüggő céltartalék revízió". (Pár mondattal lejjebb a Világgazdaság-cikk az üzletágakat is keveri: helyesen a Downstream a finomítás, az Upstream pedig a kutatás-termelés.)

Pár tőmondatban összefoglalva: A szénhidrátot eszik (vagy diétában inkább nem eszik;). A szénhidrogén az, amit a földből nyernek és eltüzelik (olaj és gáz). A szén-dioxid az eltüzelésükkor keletkezik, és sok bajt okoz. Klímaváltozást.

Másik kedvencünk, amikor valaki szénhidrátot ír/mond szénhidrogén helyett, angolul vagy magyarul. A hydrocarbon a szénhidrogén, ezt keverik a carbohydrate-tel, a szénhidráttal.

A szénhidrát-szénhidrogén-széndioxid bermudaháromszög.

Ide másoltuk a Wikipédia-definíciók elejét is, a hasonlók jövőben való elkerülése végett.

A szénhidrátok vagy tudományos néven szacharidok a növények által, fotoszintézis során termelt, szén, oxigén és hidrogéntartalmú szerves vegyületek […] Fontos szerepük, hogy energiát szolgáltatnak az állati és emberi szervezetben (cukrok): a bevitt energia 50-70%-a szénhidrátokból származik.

A szénhidrogének a legegyszerűbb összetételű szerves vegyületek Csak szén– és hidrogénatomokat tartalmaznak, nevük is erre utal. A legegyszerűbb szénhidrogén a metán, ebben a molekulában a szénatom mind a négy vegyértéke hidrogénatomhoz kapcsolódik

A szén-dioxid (CO₂, régi magyar nevén szénéleg) légköri nyomáson légnemű, gáz halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja. […]A szén-dioxid üvegházhatású gáz, amely a kutatók 97%-a szerint hozzájárul a globális felmelegedéshez. […] A légkörbe számos forrásból kerülhet; szén és széntartalmú anyagok égése, állatok, növények és mikroorganizmusok légzése során keletkezik.

A magyar szavak rossz tükörfordításával is gyakran találkozunk, küzdünk. Töredelmesen bevalljuk, hogy néha még itt cégen belül is találkozunk például ilyenekkel:

• Coal hydrogen – a szénhidrogén akarna lenni, de ilyen nem létezik az angolban.
• Earth gas – ezt meg a földgázra mondják. A németben (Erdgas) létezik, angolban nem. Ott helyesen natural gas.
• Rock oil – nehéz elhinni, de ilyet is olvastunk már. A kőolaj helyesen crude oil.

Az meg kicsit vájtfülűbb dolog, hogy a palaolaj (shale oil) és az olajpala (oil shale) nem ugyanaz, de erről már írtunk.

Biztos van még jó pár, várjuk a hasonlókat Facebookon, vagy emailben (gurulohordo@gmail.com), és nem csak az energia-szektorból!

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

 

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!