Akkor most több vagy kevesebb a betárolt földgáz, mint tavaly ilyenkor? Nálunk megnézheted automatikusan frissülő ábrán, hogy áll a gáztárolók feltöltése. És válaszolunk még pár gyakran felmerülő kérdésre is a gáztárolókról.

Gőzerővel halad a gáztárolók feltöltése. Az orosz-ukrán krízis miatt nagyban megy a tároló-spotting is. 

Tároló-spotting indul. Kép: denesbulkai.com

Többször megjelent az elmúlt hetekben, hogy most több a betárolt gáz Magyarországon, mint tavaly ilyenkor. (Egyrészt elmondta ezt az MVM, másrészt ez derül ki a Portfolión megjelent nagyon jó összeállításból az európai tárolók töltöttségéről.)

Máshol viszont azt olvashattuk (majdnem ugyanakkor), hogy még mindig 1,8 százalékkal vagyunk elmaradva az egy évvel korábbi szinttől.

Akkor most mi van? Több vagy kevesebb a gáz a tárolókban?

Röviden: valamivel több a tárolt gáz, mint tavaly ilyenkor, és 43%-on állunk, kb. 2,64 milliárd m3 mobil gáz van a tárolókban. Ez a tavalyi éves fogyasztás mintegy 29%-a.

Mivel lesz még bőven tároló-spotting, a Gas Infrastructure Europe és az MMBF adataiból készítettünk egy automatikusan frissülő ábrát, hogy hogyan áll a magyarországi tárolók töltöttsége,és hogy néz ki a korábbi évekhez képest.[Update: elnézést, a technika sajnos közbeszólt, kézzel frissítjük az ábrát időnként].

Az adatok tájékoztató jellegűek, saját számításunkon alapulnak. A kiinduló adatok forrása: Gas Infrastructure Europe és MMBF

A fenti ábrán az is jól látszik, hogy 2013 tavaszán egy másik, alacsonyabb „pályára” állt a gáztárolók töltöttsége. Nem volt ennyivel hidegebb a tavasz, hanem elsősorban a szőregi biztonsági készlet csökkent, az NFM rendeletei alapján. (Azóta pedig újra nőtt, jelenleg 920 millió m3).

Ebből láthatjuk, hogy egyrészt csak a 2013-as szintet nézni önmagában nem sokat jelent és van mit bepótolni: a jelenlegi töltési sebességet feltételezve még kb. két hónap, míg a 2012-es évet utolérjük.

Hogy mennyi az „elegendő” szint? Igazából ezt nagyon nehéz megmondani. Most éppen az ukrán-orosz krízis miatt úgy tűnik minél több, annál jobb, nem lehet eleget betárolni. De azért a tárolásnak tőke- és egyéb költségei is vannak, amelyek akkor is ketyegnek, ha nem történik semmi.

Több gáz jön most nyár közepén, mint télen szokott

Azt, hogy mennyire gőzerővel halad a betárolás Magyarországon és Európában, jól érzékelteti, hogy most, a nyár közepén több gáz jön be Magyarországra keletről és nyugatról (Ukrajna és Ausztria felől), mint az elmúlt 4 télen (majdnem) bármikor. (Igaz, hogy ennek egy része tranzit: el is hagyja az országot.)

Lásd korábbi írásunkat is a témában: Gáz-e lesz? - Honnan mennyi gáz jöhet Magyarországra, ha az ukrán krízis miatt kiesne az orosz földgázszállítás?

Saját számítások. Adatok forrása: FGSZ

Miért térnek el a számok? – Magyar gáztárolókról kezdőknek és haladóknak

Először az alapok. Magyarországon öt földalatti gáztároló van, ezek összesen 6,2 milliárd m3 gáz tárolására alkalmasak, ami a tavalyi éves fogyasztás mintegy 2/3-a. Ez igen kiugró arány, Európa legtöbb országa ettől jócskán elmarad. (Részben persze a kereslet csökkent a válság előttihez képest drasztikusan Magyarországon).

Nem csak a tárolók kapacitása számít persze, hanem az is, hogy mekkora a kitárolási kapacitás, milyen gyorsan tudjuk kihozni a bespájzolt gázt. Varró Lászlótól hallottuk ezt a szemléletes analógiát: nem csak az számít, hogy hány üveg lekvárt tart nagyi a spájzban, hanem az is, hogy hányat tud behozni egyszerre a hóna alatt. Ebben szintén aránylag jól áll Magyarország, az elvi maximális kitárolási kapacitás kb. napi 80 millió m3, ami meghaladja a jelenlegi magyar téli csúcsfogyasztást. De persze a tényleges kitárolási képesség függ attól is, mennyi gáz van a tárolókban. Általában minél kevesebb a gáz, annál kisebb a kitárolási sebesség.

Visszatérve a tárolókra: Az öt tárolóból négy (Zsana, Hajdúszoboszló, Pusztaederics, Kardoskút) az MVM kereskedelmi tárolója, ezeket a Magyar Földgáztároló Zrt. üzemelteti. Ezeket az MVM az E.On-tól vette meg 2013-ban. Összes tárolókapacitásuk mintegy 4,3 mrd m3.

Az ötödik, a szőregi tároló, amely részben stratégiai, részben szintén kereskedelmi célú. Az összkapacitása 1,9 mrd m3. Jelenleg ebből 0,92 mrd m3 a stratégiai készlet. Ezt azért hívják stratégiainak vagy biztonságinak, mert ezt a készletet csak akkor veri csapra az állam, ha nagy baj van. A szőregi tároló 51%-át az MFB vette meg tavaly a MOL-tól, a 49%-át az MSZKSZ (Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség) birtokolja.

Igazából azzal, hogy az államé lett az összes gáztároló, illetve az E.On gázkereskedője, úgy tűnik, kicsit elmosódik, hogy mi az, ami stratégiai, és mi az, ami kereskedelmi készlet. Ha valamit átnevez stratégiainak, azt „egyik zsebből a másik zsebbe” teszi át az állam. (Kereskedelmi készletet a piaci szereplők tartanak, nagyjából annyit, amennyit akarnak. Illetve a kötelezően tárolt minimális mennyiségre az egyetemes szolgáltatóknak – a lakosságot és a kisfogyasztókat ellátóknak – van kötelezettségük.)

Végül az eltérések okairól röviden: az MVM és a Portfolió cikke a kereskedelmi és a stratégiai tárolt mennyiséget is figyelembe vette a Gas Infrastructure Europe (GIE) adataiból, míg más cikkek csak az E.On-tól megvett kereskedelmi tárolók adatait közölte (Magyar Földgáztároló Zrt.). (Tehát az MMBF stratégiai és kereskedelmi célra is használt szőregi tárolóját ők nem vették figyelembe.)

Az már csak apróság, hogy jelenleg –informatikai váltás miatt– a GIE nem tényt, hanem becslést közöl az MMBF szőregi tárolójáról, így a tényleges betárolás elmarad a GIE adataitól, számításaink szerint mintegy 100 millió köbméterrel. (Tehát tulajdonképp egyik cikk sem jó számot közölt eddig.) A fenti ábra ezt is korrigálja, ezért nem csak a GIE a forrás.

 

Ha tetszett a poszt, kövesd a Guruló hordó blogot Facebookon!

 

Vagy iratkozz fel hírlevelünkre!