A VW szintet lépett a villanyautók fejlesztési terveiben, de azért még messze nem mondhatjuk, hogy mindent feltennének erre az új technológiára. A 44 milliárd eurós ötéves tervük jelentős lépés, és a többi európai gyártónak előbb-utóbb követnie kell őket, különben az európai autóipart már a rajtvonalnál állva hagyja a világ.

2018 áprilisában még azt írták egy EY elemzés alapján, hogy 2016 óta a világ 16 legnagyobb autógyártója 25 különböző villanyautós beruházási projektet indított, összesen 6,4 milliárd dollár értékben, ebből 22 2017-ben indult 5,2 milliárdért. Az összeg nagy részét három német gyártó, a VW, a BMW és a Daimler jegyezte. Ők kiemelkedően aktívak voltak, 15 e-mobilitásos beruházással 5,8 milliárdért. (Gyanús, hogy az olyan kis gyártókkal, mint a Tesla, nem foglalkozott a tanulmány. Valamint lehet, hogy a Nissan már túl van ezen a beruházási szakaszon?) Ha azonban ennek a 16 legnagyobb gyártónak az összes beruházási projektjét nézzük, akkor a 2017-ben bejelentett projektjeik összértéke 33,8 milliárd dollár volt. Ebben benne vannak az olyan nem e-mobilitásos beruházások, mint gyárbővítések, új festőműhelyek vagy új fejlesztőközpontok nyitása is. Az e-mobiltás tehát a nagy gyártók beruházási terveiben 15%-ot képviselt 2017-ben.

Nincs könnyű dolguk, hiszen a jellemzően 5-10% árrésükből kell kigazdálkodniuk egy nagy átalakulás előtt álló iparágban a jövő technológiáinak kifejlesztését, úgy, hogy egyszerre több vasat is a tűzben kell tartaniuk. Miközben az autózás jövője a villamosítás irányába mutat, rövid távon a hagyományos, belső égésű technológiákat is fejleszteniük kell, hiszen az elektromos alternatíva még messze nem tart ott, hogy teljesen kiváltsa a fosszilist, de a szabályozás egyre szigorúbb emissziós normák teljesítését írja elő. És ezek még csak a meghajtásról szólnak, az egyéb biztonsági, kényelmi, sőt, önvezető technológiák kifejlesztéséről még nem is beszéltünk. (Igaz, a fejlesztési költségek egy jelentős részét nem az autógyártók, hanem a beszállítók széles hada viseli.) A német gyártóknak ugyanakkor arra is figyelniük kell, hogy a szakszervezeteik ne aggódjanak túlságosan az esetleg hosszú távon elvesztett munkahelyek miatt.

Nem lesz könnyű tehát fenntartani az eddig megszokott nyereségességi számokat. A Tesla 2017-es működése során például mintegy 3,5 milliárd dolláros veszteséget termelt. Igaz, azóta jelentősen felgyorsult a 3-as modell gyártása, ráadásul az egy kisvállalat a hagyományos autógyártókhoz képest, amelyik egyszerre fejleszt új technológiákat és épít új gyárakat óriási tempóban. Továbbra is kérdés, hogy mikortól és mekkora profitot lehet elérni villanyautók gyártásában, főleg úgy, ha egy vállalatnak nincs saját akkumulátor gyártó kapacitása.

Kínában a 2019-es személyautó eladásokban a gyártóknak 10%-os villanyautó arányt kell teljesíteniük, vagyis legfeljebb annyiszor kilenc belső égésű autót adhatnak el, ahány elektromosat. Számításaink szerint az EU piacán is teljesíteni kell majd a nagyjából 7%-os arányt 2021-ben ahhoz, hogy a régi, NEDC szabvány szerinti hírhedt 95 g/km-es CO2-kibocsátási flotta átlagot teljesíteni lehessen. Már itt látszik, hogy a néhai élenjáró EU-t a kínai szabályozás szigorban megelőzte. (Tegyük hozzá, jelentős állami támogatásokkal megtámogatva.) Jelenleg az EU újautó piacán 2% alatt van a villanyautók aránya (a tölthető hibridekkel együtt), tehát egy bő triplázásra lehet szükség három év alatt.

Honnan jönnek majd ezek a villanyautók? Nem várhatjuk ezt a volument a Teslától, bár kétségtelen, hogy a 3-as modell az amerikai és norvég sikerek után előbb-utóbb az EU piacait is célbaveszi. De azért 20 millió forintos árával nem lesz tömegmodell.

A válasz az, hogy az ismert nagy gyártók folyamatosan dobják majd piacra elektromos modelljeiket (különösen azokat, amelyek CO2-kibocsátása 50 g/km alatti, tehát némely tölthető hibridek is ide számítódnak, hiszen ezeket külön jutalmazza az EU-s szabályozás).

Ebben nagy szerep juthat a Volkswagen csoportnak, amelyik nemrég ambíciózus e-mobilitási tervekkel állt elő. Legutóbb ugyanis a VW már arról számolt be, hogy a következő öt évben 44 milliárd eurót költ majd villanyautó és önvezető fejlesztésre. Többek közt bejelentették, hogy csoport szinten 50 új villanyautó modellt terveznek bemutatni 2025-ig, amikorra a teljes értékesítésük 20-25%-át ezek a modellek fogják adni, a zwickaui gyárat átállítják villanyautók gyártására, továbbá Hannoverben, Emdenben, valamint Kínában és az Egyesült Államokban is fognak villanyautókat gyártani. A 44 milliárdos összeg, ami évente átlagosan 8,8 milliárd euró (10 milliárd dollár) már szintlépés a korábban napvilágot látott autóipari tervekhez képest. Ez ugye egyetlen vállalat beruházási terve, míg korábban láttuk, hogy 2017-ben a 16 legnagyobb gyártó indított 5,2 milliárd dollárért új, e-mobilitási projekteket. A VW-csoport tehát komolyan gondolja a villanyautós jövőt. Várható, hogy a versenytársai is előbb-utóbb emelik a tétet.

Ez a bejelentés azt mutatja, hogy a VW csoport saját 2018 márciusi terveihez képest is erősíti a villanyautók szerepét. Akkor még 34 milliárd eurós ötéves e-mobilitási beruházási összegről beszéltek. Igaz, akkor azt is mondták, hogy ugyanezen időszakban a hagyományos, belső égésű motorok fejlesztésére 90 milliárd eurót fognak költeni, mert úgy gondolják, hogy egy átmeneti megtorpanás után a dízel technológia új reneszánszát fogja élni. Ezt még az előző vezérigazgató nyilatkozta, időközben vezetőcsere volt a vállalat élén. Azt nem tudjuk, hogy a megnövelt villanyos és önvezető beruházással párhuzamosan mennyivel vágják vissza a belső égésűek fejlesztésére szánt összeget.

Az ACEA legfrissebb autóipari jelentése szerint az EU autóipara, gyártókkal és beszállítókkal együtt 2016-ban 53,8 milliárd eurót költött K+F-re, amivel az autóipar az elsőszámú K+F beruházó szektor az EU-ban. Ehhez mérten is jelentős a VW évi 8,8 milliárd eurós, villany és önvezetésre fordítandó beruházási terve.

Ahhoz képest is jelentős a 44 milliárd eurós ötéves terv, hogy a VW-nek a dízelbotrány eddig mintegy 27,4 milliárd eurójába került, és a számla további milliárdokkal nőhet a folyamatban lévő németországi bírósági eljárás után, amiben 4000 részvényes perli a vállalatot 9 milliárd euróra az elszenvedett árfolyamveszteség miatt.

Mindeközben a világ többi autógyártója sem tétlenkedik, 2018 elején a Reuters úgy látta, hogy a szektor 90 milliárd dollárnyi beruházást tervez villanyautók és akkumulátorok terén. Ez az összeg talán soknak tűnhet egy olyan piacon, ahol az éves piacméret idén még csak 2,1 millió darab körül várható, ami csupán 2%-a a teljes autópiacnak, ugyanakkor 64%-os növekedést jelentene az előző évhez képest. Ez autónként idén 45 ezer dolláros fejlesztési költséget jelent, aminek a majdan eladott autók árréséből kell megtérülnie. Viszont a 90 milliárd dolláros becslés készítésekor a VW részéről még csak 40 milliárd dollárral számoltak, ami mostanra már 44 milliárd euróra, vagyis 50 milliárd dollárra emelkedett. A tétek tehát gyorsan nőnek, a változás folyamatban van.