CO2: A piac is megteszi, amit tud

Rég nem volt ilyen olcsó a gáz Európában, mint mostanság, így az erőművek is többet égetnek belőle. Ez pedig kedvez a CO2-kibocsátás csökkentésének, hiszen a gáz – bár maga is CO2-kibocsátó – részben szenet vált ki, ami még erősebb kibocsátó.

Image result for gas coal fuel switch

Kép forrása

A 2008-2009-es nagy gazdasági világválság óta nem volt ilyen olcsó a gáz Európában (8-10 euró/MWh), ami elsősorban annak köszönhető, hogy az utóbbi néhány évben jelentősen bővültek a világ cseppfolyósított földgáz (LNG) export kapacitásai (különösen az USA-ban, amióta felfutott az ottani palaolaj és gázkitermelés, és megépültek azok a gázvezetékek, amik eljuttatják a gázt a kikötőkbe). Ugyanezen időszak alatt a gáz iránti globális kereslet csak a megszokott mértékben bővült, tehát összességében viszonylagos túlkínálat alakult ki a piacokon.

Közben az EU-s kvótakereskedelmi rendszer szigorítása következtében a CO2-szennyezésért is egyre többet kell fizetni, ha valaki a tőzsdén szerzi be az ehhez szükséges engedélyeket. A tonnánkénti karbonkvóta ára évekig az 5-10 eurós sávban mozgott, mígnem az utóbbi másfél évben kilőtt egészen a 25-30 eurós sávig. Ez a drágulás segít kiszorítani a fosszilis energiahordozókat az áramtermelésből (és más olyan iparágakból, amelyek a kvótakereskedelmi rendszerbe tartoznak), de ennél még fontosabb hatás rövid távon, hogy a szénerőművek termelését a dráguló karbonkvóta arányaiban jobban drágítja, mint a gázerőművekét, ugyanis a szénerőművek fajlagos CO2-kibocsátása magasabb.

Az olcsó gáz és a drága CO2-kvóta együttesen helyzetbe hozták az európai árampiacon a gázerőműveket, amelyek tavasz óta olcsóbban tudnak termelni, mint a szénerőművek. (Ez az állítás a tipikus gázerőmű és a tipikus szénerőmű összevetésére vonatkozik. Egyes szénerőművek ettől még lehetnek olcsóbbak egyes gázerőműveknél, attól függően, hogy milyen hatékonyságú technológiát alkalmaznak és milyen forrásból, mennyiért vásárolják a szenet).

Forrás: Reuters

 

A végeredmény az, hogy az EU-s földgázfelhasználás jelentősen bővült, elsősorban az áramtermelésnek köszönhetően. A legfrissebb adatok még csak a második negyedévre elérhetők, és onnan is hiányzik a holland adat (az éves növekedés számításánál az előző évi második negyedévből is kivettem a holland fogyasztást), de így is látszik, hogy a gáz térnyerése EU-s szinten már a második negyedévben megindult, a gáz ára pedig azóta 30%-kal tovább csökkent.

 

Forrás: Eurostat

 

A németországi áramtermelés esetén látványos, friss adatok mutatják, hogy míg 2018. szeptemberében az erőművek 39%-ban szénből és lignitből dolgozott, és csak 6%-ban földgázból, addig 2019. szeptemberére (szept. 27-ig van adat) a szén és lignit aránya 28%-ra csökkent, a földgázé pedig 13%-ra nőtt.

Forrás: Fraunhofer ISE

 

Ezzel együtt pedig a német áramtermelés fajlagos CO2-intenzitása az egy évvel ezelőtti 500 g/kWh körüli szintekről idén szeptemberben 400 g/kWh körülire csökkent:

Forrás: Agora Energiewende

 

Azt azonban ne feledjük, hogy a további gázárcsökkenésnek egyik fontos akadálya, hogy ilyen alacsony európai árak mellett nem éri meg az USA-ból ideszállítani az LNG-t. Ahogy a Timera elemzésében is látható, szürke sávval jelölték azt az európai gázártartományt, amelyben megéri ideszállítani az USA LNG-t. Ez a tanulmány még májusban jelent meg, azóta a TTF ár már 3 $/mmbtu körüli szintre süllyedt, ami már a szürke sáv alatt van.

A bejegyzés trackback címe:

https://gurulohordo.blog.hu/api/trackback/id/tr8215175050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Facebook oldaldoboz

Elérhetőségeink

Magunkról

Energiáról, gazdaságról és minden egyébről.

A posztok szerzői a MOL-csoport dolgozói, írásaik a magánvéleményüket és nem feltétlenül a MOL-csoport hivatalos álláspontját képviselik.

Hírlevél

Our English blog has moved!

United-Kingdom-flag-24.png Visit Barrelperday.com!

 

Címkék

2021 (4) 2022 (4) ACEA (3) Afrika (3) áram (24) atom (10) autó (13) benzin (4) budget (3) car (4) China (6) climate change (17) CO2 (50) coal (3) cseppfolyós földgáz (LNG) (11) demográfia (6) dízel (5) electricity (4) elektromos autó (11) élet (23) élettartam (5) energia (5) energiahatékonyság (7) energiaválság (3) english (73) EU (47) Euro (4) euro (3) Euróövezet (3) Európa (7) Eurozóna (8) Eurozone (4) EV (3) fenntarthatóság (3) finance (3) finomítás (4) földgáz (6) gas (23) gasztro (4) gáz (49) gázár (3) gazdaság (9) Gazprom (19) GDP (3) geopolitika (10) Görögország (5) green (3) háború (5) heavy (3) heti olvasnivaló (129) Hungary (5) IEA (9) import (3) infláció (4) Iran (4) Irán (7) Japán (3) Japan (3) jövő (3) kérdőív (10) kereslet (5) készletek (3) Kína (18) kitekintés (4) kivándorlás (3) klímaváltozás (24) költségvetés (5) környezetvédelem (22) Koronavírus (6) koronavírus (3) Közel-Kelet (3) közlekedés (10) KSH (6) life (3) light (6) LNG (19) magyar (139) Magyarország (16) megújulók (19) MidEast (8) munkaerőpiac (5) napelem (5) off-topic (33) oil (23) olaj (57) olajár (24) OPEC (8) OPEC+ (4) Oroszország (37) összefoglaló (3) palagáz (10) palaolaj (3) pénzügyek (17) petrolkémia (3) politika (10) poll (3) portfolioblogger (333) prices (4) renewables (11) Russia (4) Saudi Arabia (4) shale gas (3) szankciók (4) Szaúd-Arábia (7) szén (6) széndioxid (6) szolgálati (10) tech (9) Tesla (3) transport (3) Ukrajna (12) USA (28) utazás (5) üzemanyag (10) várakozások (5) vásárlóerő-paritás (3) Venezuela (5) video (4) Összes címke
süti beállítások módosítása