A hatékony piacok elméletét az 1960-as években fejlesztették ki. Az elmélet szerint a piaci árak azonnak reagálnak minden publikusan elérhető információra. Azóta az elméletet bővítették és továbbfejlesztették, de az eredeti koncepció megmaradt: a befektetők racionális várakozásokat fogalmaznak meg és a piac hatékonyan aggregálja ezeket az információkat. Az adatok alapján azt mondhatjuk, hogy a labdarúgó világesemények idején a befektetők kevésbé racionálisan viselkednek, csalódottságuk kihat a tőzsdei tranzakciókra.

Befejeződött a 2020-as 2021-es labdarúgó Európa-bajnokság. A mérkőzések alatt szinte megállt az élet, abban a 2 órában mindenki 22 játékosra és a bírókra figyelt. Lementek a meccsek, jó esetben nyert az olvasó által favorizált csapat és mindenki ment a dolgára. Vagy mégsem?

Megváltoztathatja-e a jövőt, hogy egy határeset les esetében a bíró megállítja a játékot vagy továbbengedi, vagy egy kétes tizenegyes szituációban szabálytalanságot ítélnek-e, vagy esetleg annak, hogy a kapufáról merre pattan a labda? És itt nem a fantasy és science-fiction alkotások által gyakran használt pillangóhatás elméletre gondolunk.

Nem is gondolnánk, de a fent felsorolt apróságok nem csak abban a pillanatban okozhatnak bosszúságot, hanem másnap a tőzsdén is akár. Ez első hallásra elég furán hangzik, hiszen azt tanultuk, hogy a részvények árát elsősorban a piaci fundamentumok és információk határozzák meg. Erre a feltételezésre épül a hatékony piacok elmélete és annak továbbfejlesztései.

Azonban a piacon lévő emberek nem gépek, nem teljesen racionálisak. Számos kutatás bizonyítja, hogy a top managerek és tőzsdecápák is emberből vannak és pszichológiai – mint például egy rosszul sikerült mérkőzés – és viselkedési faktorok is befolyásolhatják a döntéseiket. Ezeket a viselkedési hatásokat részletesebben is ismerteti David Hirshleifer az Investor psychology and asset pricing című tanulmányában.

Számos kutatás vizsgálta, hogy a nemzeti csapatok teljesítménye hogyan befolyásolja a nemzeti tőzsdéket rövidtávon. Az empirikus eredmények – 1973 és 2004 közti nemzetközi labdarúgó mérkőzéseket alapján, tartalmazva a VB-ket, Copa America-kat és Ázsia Kupákat – azt mutatják, hogy a győzelmek sajnos nem jártak prémiummal a piacon, ezzel ellentétben a vereségeknek szignifikáns negatív hatása van a másnapi hozamokra. Ez a hatás még erősebb a VB-n, illetve a tornák kieséses szakaszában. Például a VB-n a kiesési szakaszban egy vereség 49 bázispont negatív abnormális hozamot jelent, míg hasonló esemény egy kontinenstornán 31 bázispontos hatást jelent.

Forrás: Edmans et al.

Az eredmények arra mutatnak, hogy a csapatok győzelméből nem profitálhatunk, de a vereség duplán fáj: este a meccsnézéskor és másnap a piaci fejlemények miatt. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a foci EB alatt a gyors meggazdagodás legfőképp a jó tipp-mix döntésekben rejlett és nem a tőzsdecápa attitűdben.

Jó hír viszont az aktívan tőzsdéző olvasóink számára, hogy a mostani EB-n ezek a hatások kevésbé teljesültek. Ha megnézzük a korábban esélyesnek kikiáltott csapatok nemzeti tőzsdeindexeinek napi hozamait a mérkőzések időpontjában, akkor az eddig említett vereséghatás nem annyira érezhető.

Forrás: Bloomberg

Ennek lehet oka, hogy a felhasznált tanulmány 2007-ben került kiadásra és azóta sok víz lefolyt a Dunán. A digitalizáció, mesterséges intelligencia és algoritmusok elterjedésével az emberi tényező fokozatosan háttérbe szorul az élet számos területén, köztük az elektronikus kereskedésben is.

Ezen felül egyéb piaci események is zajlanak a világban. A június 18-i negatív befektető hangulatot az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatemelésre vonatkozó utalásai idézték elő, amit még Hollandia 2-0-ás győzelme Ausztria felett sem tudott kompenzálni előző este.

Érdekes lenne az elemzést újra elkészíteni frissebb mérkőzések eredményeit is felhasználva, ahol ezek a faktorok jobban érvényesülnek.

***

A Bloomberg egy cikkben Anglia jó szereplésének piaci hatásait elemzi. A szerző azt találta, hogy az EB alatt az angol tőzsde jobban szerepelt az európai indexeknél, de ez annak is köszönhető, hogy a szigetország részvényei alul voltak értékelve és még az utóbbi 1 hónap túlteljesítése sem kompenzálta a korábbi gyengébb hozamokat. Általában a pubok álma a világversenyek, hiszen ilyenkor minden egység zsúfolásig tele van vendégekkel. Idén ez nem teljesen volt így a még érvényben lévő járványügyi korlátozások miatt, ami meg is látszott a bárok működtetésével foglalkozó cégek részvényein. Ezzel ellentétben a szupermarketek és ételkiszállítással foglalkozó cégek nagyot kaszáltak a kontinensviadalon.