A klímaváltozás miatt és a környezetért aggódóknak az utóbbi napokban két jó hír is érkezett. Az egyik a nagy nyilvánosságot kapott szuper-szmog a kínai nagyvárosokban. A másik kisebb figyelmet kapott, de fontosabb: egy friss tanulmány azt állítja, hogy az apró szénszemcsék (vagy ismertebb nevén korom) majdnem olyan fontosak a klímaváltozás szempontjából, mint a széndioxid.

 A levegőszennyezés a kínai nagyvárosokban nem újdonság, mi is többször írtunk már róla, legutóbb a „fekete hattyú” szcenárióink egyikében. Azonban a mostani szmog tényleg minden képzeletet felülmúl: az Egészségügyi Világszervezet 25 mikrogramm/m3-ben állapítja meg a szálló por egészségügyi határértékét, Pekingben viszont ez az érték majdnem elérte az 1000-et. Egymást érték a szmogról szóló képriportok, például itt. A hatóságok egyre kevésbé hagyhatják figyelmen kívül a jelenséget, mivel az információk a szennyezés tényleges nagyságáról és hatásáról gyorsan tejednek az interneten. És ahogy a kínai állampolgárok egyre gazdagabbak lesznek, egyre inkább megvan a lehetőségük és a motivációjuk, hogy harcoljanak a levegőszennyezés ellen. Erről is írtunk már a blogon, itt. Akkori posztunkban azt mondtuk, hogy a „növekvő társadalmi elégedetlenség és az ezzel összefüggő demonstrációk Kínában” lehet az egyetlen dolog, amely, mintegy melléktermékként, mérsékelni tudja a globális széndioxid kibocsátást.

 Forrás: The Guardian

A most létrejött szuper-szmog súlyos emberi tragédia. De ha meg tudja mozdítani a közvéleményt (és a pártvezetést), hogy tegyen valamit a levegőszennyezés ellen, akkor a hosszú távú hatása akár pozitív is lehet. A jelenlegi szennyezési szint felét elérő porkoncentráció szinte mindennaposnak számít Kínában. Az ez által okozott emberi szenvedés összességében pedig valószínűleg több, mint amit a jelenlegi szuper-szmog okozott, de ezek nem kerülnek be a hírekbe. Ezért lehetséges, hogy a jelenlegi, megugrott szennyezési szint, habár rövidtávon katasztrófa, hosszabb távon életeket menthet. Az év végi „vad” előrejelzésünkben többek közt arról fantáziáltunk, hogy Kína a szén felhasználását az erőművekben 10 év alatt abba fogja hagyni, és felváltja földgázzal. Ez még ma sem tűnik túl valószínűnek, de a tisztább szénerőművek (szűrőkkel felszerelve) csaknem bizonyosan jönnek, és az gondolat is kezd teret nyerni, hogy a szénfelhasználás Kínában már elérte a csúcsát.

  Forrás: China News

Persze ha a szmogot megszüntetjük, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a széndioxid-kibocsátást is csökkentjük. Itt jön a képbe a poszt elején említett tanulmány. (Lásd erről az eheti Economist cikkét is.)  Ennek fő megállapítása, hogy a korom (ami a rossz kínai levegőminőségnek is fő oka) jelenleg kb. 2/3 annyi globális felmelegedést okozhat, mint a széndioxid, tehát majdnem egyenértékű azzal. Az északi sarki tájakon, ahol a felmelegedés a legerőteljesebb volt, a hatása még nagyobb is lehet, mint a széndioxidé. Ez azért jó hír, mert a korom eltüntetése sokkal könnyebb, mint a széndioxidé. A korom keletkezése annak a jele, hogy valami nem tökéletesen ég. Általában az még energiahatékonysági és így gazdasági szempontból is értelmes dolog, ha a minél tökéletesebb égésre törekszünk. És az esetleg keletkezett korom kiszűrése is olcsó, főleg ha ahhoz hasonlítjuk a költségeket, mint ha a fosszilis tüzelőanyagok használatát abba kellene hagynunk. A fejlődő országokban a korom egyik nagy forrása a biológiai eredetű tüzelőanyagok (fa, szárított trágya stb.) égetése főzés céljából. Ezt is, már pusztán helyi egészségügyi szempontból is régen tisztábbá kellett volna tenni.

Forrás: Green Car Congress

Akkor tehát összefoglalva: a koromkibocsátás csökkentése olcsó, hasznos helyi egészségügyi szempontból is és még a globális felmelegedést is jelentősen csökkenti. És ráadásul Kína kezdi komolyan venni a dolgot. A fent idézett tanulmány következtetései még további megerősítésre szorulnak, de ha hitelesnek bizonyulnak, akkor a következő 10 év környezetvédelmi erőfeszítéseinek egy jó részét a korom-kibocsátás csökkentésére kellene fordítani. Ez persze nem oldja meg a hosszú távú CO2 problémát (és távolról sem érv arra, hogy azt elhanyagoljuk, sőt), de időt ad arra, hogy erre is elérhető árú megoldásokat találjon a technológiai fejlődés.

És persze az egyik legjobb módszer, hogy a koromkibocsátást megszüntessük és közben a széndioxid-kibocsátásból is jelentősen vágjunk, a régi fejlövésünk: a földgáz égetése szén vagy akár olaj helyett. Ha modern erőművekben földgázt használunk az elavult szenes erőművek helyett, akkor a széndioxid-kibocsátás kb. az egyharmadára csökken. És minél egyszerűbb egy szénhidrogén, annál könnyebb tökéletesen elégetni. A metán, ami a földgáz fő alkotórésze, a létező legegyszerűbb szénhidrogén, és gyakorlatilag koromkibocsátás nélkül ég el mind az erőművekben, mind a belső égésű motorokban. Hajrá metángazdaság!