Bátrak voltunk és bevállaltuk, hogy megjósoljuk mi fog történni idén a világnak abban a részében, ami nekünk fontos. Év végén majd számon kérhetitek!

Politika

Horváth Ágnes: 2018 a „kétsebességes Európa” éve lesz. Bár most még úgy tűnik Merkel meggyengülhetett, ez csak arra fogja ösztökélni, hogy legalább Európa-szintű sikerei legyenek. Hosszú idő után újra összeáll a francia-német tengely és kettéválik az Unió. Egy fokkal talán bátrabb állítás, hogy véleményem szerint az euró zóna országai sem lesznek egységesek. Lesznek olyan országok, mint pl. Olaszország, akik nem fognak részt venni a mélyülésben és ez újabb, másfajta euró-válságot fog eredményezni, mélyrepülést okozva az euró árfolyamban az év végére.

H.Á.: A britek 2019-ben ki fognak lépni az Unióból. Idén a Brexit tárgyalások mennek majd előre, sokkal kisebb lesz körülöttük a csinnadratta, ahogy egyre kevésbé a politikai és egyre jobban a szakmai, technikai dimenzió kerül előtérbe. A brit kormánynak egyre softabb követelései lesznek, az alapvető kereskedelmi, bevándorlási politikák szerintem nem fognak érdemben változni. Ugyanakkor egy vaskos köteg pénzt le fognak gombolni a britekről, hogy elkerüljék a kilépéspártiak erősödését a többi tagországban.

Olajpiac

Andrics Dóra: Az energiakereskedelem súlypontja nyugatról keleti irányba tolódik, ami reflektorfénybe állít olyan útvonalakat, mint a Dél-Kínai tenger, ahol az utóbbi években a régiós konfliktusok (Dél-Kínai-tenger feletti fennhatóság miatti területi viták), és az ezekhez kapcsolódó nagyhatalmi érdekkonfliktusok (Kína, Japán, USA) is egyre nagyobb szerepet kaptak. Mivel a régió geopolitikájának és kereskedelmi szabályozásának alakításában a bilaterális megállapodások túlsúlyban vannak, könnyen tovább fokozódhat a hangulat a térségben, növelve például az energiahordozók szállításának kockázatosságát. Míg napjainkig az olaj árában szereplő kockázati tényezőt döntően a közel-keleti konfliktusok határozták meg, az átalakuló kereskedelmi útvonalak miatt a jövőben a távol-keleti geopolitikai helyzet értékelése sokkal nagyobb figyelmet fog kapni.

H.Á.: Oroszország júniusban kilép az OPEC megállapodásból. A 2017-hez képest érezhetően magasabb olajárak mellett az oroszoknak esze ágában sem lesz lemondani arról, hogy korlátok nélkül növelhessék piaci részesedésüket az újra növekvő piacon. A kilépést nemcsak gazdasági okok fogják motiválni, hanem az újra kiéleződő közel-keleti konfliktusok miatt sem lesz érdekelt az egy asztalhoz üléshez. Ez lesz a fő oka annak, hogy a kiújult közel-keleti katonai akciók nem tudják újra az égbe repíteni az olajárakat a második félévben.

H.Á.: Az olajkereslet bővülése a rendkívül optimista makrogazdasági kilátások ellenére is lassulni fog. Ennek fő oka az árérzékenység miatti kereslet-visszafogás. A magasabb olajárak miatt különösen a fejlődő, szegényebb országokban fog visszaesni a kereslet, ami végső soron a gazdasági növekedési kilátásokat is rontani fogja, ugyanúgy, ahogy az alacsony olajárak segítették a kilábalást.

A.D.: Az USA palaforradalma az amerikai gazdaságot is jelentős mértékben érintheti, már rövid távon is az energia-intenzív iparágak felé tolva a gazdaság súlyát. Az amerikai palagáz- és palaolaj-forradalom mára már jelentős változást hozott az olajpiac struktúrájában, de a következő években még nagyobb hatásokra számíthatunk. Az amerikai föld alatt lévő palaolaj és palagáz mértéke, valamint ezeknek az energiahordozóknak a hatékony kitermelése nemcsak a világ olajpiacán érezteti hatását (lényegében energia-nagyhatalommá téve az USA-t), hanem az amerikai gazdaságban is. A felfutó olajtermelés, a kereskedelmi tevékenység és a hazai alacsony olajár miatt az energiaipar, az energia-intenzív iparágak reneszánszukat élhetik, az alacsony üzemanyagárak pedig a fogyasztáson keresztül javítják a gazdasági kilátásokat. Az USA palaforradalma a hazai gazdaságot az ipar felé tolja, amit a jelenlegi elnöki adminisztráció a szabályozási korlátok lebontásával jelentősen ösztönöz.

Gázpiac

Hidi János: Az EU 2018-as gázimport-növekményének legnagyobb forrása továbbra is Oroszország lesz, az orosz gáz részesedése legalább annyival növekszik, mint 2017-ben. Mindez azzal együtt, hogy közben az LNG import is nőni fog. Az EU saját gázkitermelése ugyanis csökkenőben van, és ez a trend várhatóan folytatódik, annak ellenére, hogy egyes norvég mezőkön növelhetik a rövidtávú kitermelést. Eközben a gázkereslet várhatóan enyhén továbbemelkedik, mivel a kieső szén és atom pótlására a gáz és a megújulók versenyeznek, de a megújulók változékonysága miatt a gáz megbízhatósága még fontos előny, ráadásul a gáz ára historikusan és a szén árához képest is még viszonylag alacsony, továbbá a mostani enyhe télhez képest 2018 végén már egy átlagos fűtésszezon is magasabb keresletet jelent. Az EU gázimportjának tehát szükségképpen növekednie kell. A gázimportban alapvetően a csővezetékek és az LNG import terminálok állnak rendelkezésre, hiszen mindkettőnél vannak még szabad kapacitások. E tekintetben a változó költségek egyértelműen a csővezetéken keresztüli importnak kedveznek. Végső soron a csővezetéken érkező gáz árazása lesz az, ami alapvetően meghatározza az import részesedéseket, hiszen ott nagyobb a mozgástér. Hiába a nagy hírverés az LNG, és főleg az Egyesült Államokból gyorsan felfutó LNG export körül, a Gazprom kismértékű ármódosításokkal növelni is tudja az EU gázimportjában való részesedését, hasonlóan ahhoz, ahogy az 2017-ben is történt.

Régiós üzemanyagpiac

Halász György: 2018 újabb erős év lesz a hagyományos üzemanyagok regionális keresletében. Míg a nyugat-európai (és észak-amerikai) piacokon a közúti jármű-üzemanyagok kereslete tetőzhetett az utóbbi években, a kelet-közép-európai piacokon ugyanez még nem mondható el. Ennek elsődleges okai a még mindig viszonylag alacsony (a fejlett országoknál mindenképpen alacsonyabb) 1000 lakosra jutó személygépjármű szám, valamint a Nyugat-Európát meghaladó gazdasági fejlődési ütem, ami a haszongépjárművek üzemanyag-keresletét növeli. (Nem is annyira) paradox módon a régió rövid és középtávon várhatóan nem fogja követni a nyugat-európai elfordulást a dízelautóktól: bár az új autók vásárlásánál a dízelellenes érzületek befolyásoló tényezők lehetnek, a régió továbbra is marad a nyugat-európai használtautók elsődleges, de legalábbis fontos piaca. Ráadásul a nyugat-európaiak „menekülése” használt dízelautóiktól jó eséllyel alacsonyabb árakhoz vezetnek a KKE országokban is. Így aztán a dízeltől elforduló új autó vásárlók a benzin, a használt autó piacok nagyobb árérzékenységű vásárlói pedig a dízel fogyasztását fogják erősíteni.

Petrolkémia

H.GY.: A kínai műanyag-hulladék import tilalma „megmenti” az európai polietilén-gyártást. 2017-ben a valamelyest erősödő kőolaj-ár és az ezzel párhuzamosan nagyobbra nyíló etilén-előállítási költségkülönbözet a nafta és az etán alapú gőzkrakkolás közt felgyorsította az etán-alapú krakkolók – és ehhez kapcsolódó polietilén-üzemek – kiépítését az USA-ban. A folyamatot valamelyest visszavetették a nyár végi / ősz eleji hurrikánok, de 2018-ra jelentős pluszkapacitás beindulására számítunk. Mivel a kereslet várt növekedése ezt csak részben követte volna globálisan (az Egyesült Államokban pedig szinte egyáltalán nem) idén, számos elemző arra számít(ott), hogy 2018-ban erős importnyomás nehezedik az európai polietilén piacra. Ezzel szemben január 1-jével hatályba lépett az a kínai szabályozás, amely megtiltja az összegyűjtött – elvileg újrahasznosítást célzó – műanyag-hulladék bevitelét az országba. Mivel ez a megelőző években hozzávetőleg évi 2,5 millió tonna polietilént tartalmazott, a kieső mennyiséget eredetileg gyártott (ún. „szűz”) polietilénnel kell Kínának pótolnia – amit várhatóan 2020-ig döntően importtöbbletből képes megtenni. Az erős kínai többletkereslet pedig csökkenti az importnyomást az európai piacokon, 2018-ban akár semlegesítheti is azt.

Autógyártás

H.Á.: Kipukkad a Tesla-lufi, az árfolyam jelentős korrekciót szenved el. Ez nem az elektromos autók végét jelenti, hanem a „király meztelensége” kerül végre kimondásra: a Teslának nem sikerült annyival megelőzni a versenytársait technológiában, hogy akkorát tudjon kihasítani a piacból, amekkorát ígért.

Megújulók az áramtermelésben

H.J.: Bár a megújulók támogatásának kivezetése az áramtermelésből egyre gyakoribb felvetés lesz, az EU-ban összességében 2018-ban is folytatódik a szél- és naperőmű kapacitások támogatott kiépítése. A technológiasemleges klímaszabályozás még távol van, miközben a közepesen megreformált ETS rendszertől sem várható, hogy önmagában egy magasabb széndioxid árral elegendő ösztönzőt biztosítson a klímacélok eléréséhez. Maradnak tehát a tagállami szintű előirányzatok és támogatások a megújulók részarányának növelésére az áramtermelésben. A jó hír, hogy azért továbbra is növekedni fognak. A rossz hír, hogy vélhetően pazarló (nem optimális) költségek mellett.

2017-es összefoglalóink 1. részét itt találhatjátok a gazdasági folyamatokról, a 2. részt az olajpiacról itt , a 3. részt a gázpiacról itt olvashatjátok.